ROSTOKOL – Valaki, valami vesztegel valahol. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: – rostok ’pihenőnap’ < német] A szó az R.S – S.R teremtőgyök bővítménye: RoS – SoR. Aki ROSTOKOL, veSZTegel, lehet, hogy SORára várakozik. Ha kényszerpihenő, akkor nyüSTöl, hogy mikor lesz vége, mivel tüSTént indulna SieTve.
Ha jól jön neki ez a leállás, akkor kissé elreSTülve, luSTálkodva kipiheni magát a ROSTOKOLás alatt. Azonban a ROSTOKOL szó mást is mond, mind a pihenés. Mert van értelmes pihenés, amelyet valamilyen TEvéKenység, TÉKolás tölt ki: TOKol, TÁKol, rendbe rakja holmiját, felméri készletét, közben TOKányol is, azaz főz, ételt készít. Még ötöl-TÖKöl is, azaz tervez (csütörtök) a továbbiakra nézve. Nem kell szörnyülködni azon, hogy a német ROSTOCK helység egykor az ősmag(yar)-nyelvet beszélők által lett megalapítva, hiszen Európa minden nagyobb hegye, folyója magyar nyelven érthető névre „hallgat”. ROSTOCKhoz hasonló értelmű STOCKHOLM is. De Európa régi nagyobb helységei is magyar bontásban érthetőek meg: Madrid, Koppenhága, Brüsszel, Berlin, Osló stb. Ezeken nem kell hüledezni, mert az Alpok, Appenninek Itália stb. mind magyar nyelven bonthatók. S a folyók: Moldva, Vltava, Dráva, Száva, Szajna, Majna, Rajna stb.
Amikor német nyelven olyan elfogadható magyarázatot ad valaki a ROSTOK = pihenőnap értelemre német bontásban, alátámasztva több más szókapcsolati bokrozódással a gyök, alvógyök rendszerben, akkor leveszem a kalapom.