ROSTOKOL – Valaki, valami vesztegel valahol. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: < – rostok ’pihenőnap’ < német] A ROSTOKOL szó az R.S – S.R gyök bővítménye: RoS – SoR. Aki ROSTOKOL, veSZTegel, várakozik. Ha a RO ősgyök értelméből indulunk, akkor is több irányban kereshetjük a veszteglés Okát. Székelyül mai napig RÓStokol, aki SORára vár valahol. Lehet szétválás értelme, a ROSTOK is szétválasztható szálak. Ezt az értelmet az eszező alak mutatja: OSZTO, azaz OSZTÓ. Az ST hangcsoport – OSTO – mutat még kapcsolódó jelenségeket. Ha kényszerpihenő, akkor nyÜSTÖl, hogy mikor lesz vége, mivel tÜSTÉnt, ÜSTÖlést indulna SieTve. Ha jól jön neki ez a leállás, akkor tESTÉben kissé elrESTÜlve, lUSTÁlkodva kipiheni magát a rOSTOkolás alatt. Az ST páros, mint S.T – T.S alvógyök: SáT – TüS, a szó keletkezésekor, vándorlás közben SÁTorban pihentek, az ilyen pihenést mindig a továbbindulás, a további leheTŐSégek, azok TÜStént kihasználásának gondolata lengte be. A T.K – K.T gyök: ToK – KöT, a rosTOKol szó mást is mond, mind a pihenés. Mert van értelmes pihenés, amelyet valamilyen TEvéKenység, TÉKolás tölt ki: TOKol, TÁKol, alKOT, old, KÖT, rendbe rakja holmiját, felméri készletét, közben TOKányol is, azaz főz, ételt készít. Még ötöl-TÖKöl is, azaz tervez (csütörtök) a továbbiakra nézve. A K hangcsoport – OKO – a rostOKOlásnak OKA van, lehet AKArati, vagy kényszerű, valamilyen AKAdály végett. A K.L – L.K gyök: KoL – Lok, LOKhoz, helyhez kötöttség, pillanatnyi KALlódás, újabb útraKELés előtt. // A ma német ROSTOCK kikötővárost egykor az ősnyelvet beszélők alapították, nevének értelme: veszteglő, rostokoló hely. Olyan hely, ahol – esetenként kényszerűségből – várakozni kellett. E helységnevet örökölték meg a későbbi letelepülők. Európa minden nagyobb hegye, folyója magyar nyelven érthető névre „hallgat”. Rostockhoz hasonló értelmű Stockholm is közös vonás okán. De Európa régi nagyobb helységei is magyar bontásban érthetőek meg: Madrid, Koppenhága, Osló stb. Ezeken nem kell hüledezni, mert az Alpok, Appenninek Itália stb. mind magyar nyelven bonthatók. S a folyók: Moldva, Valtava, Dráva, Száva, Szajna, Majna, Rajna, Prahova stb. A fenti zárjelben levő eredetre útmutatás a ROSTOK = pihenőnap értelemre, bizonyítást vár német nyelven, elfogadható magyarázattal német bontásban, alátámasztva több más szókapcsolati bokrosodással. Egy leírás szerint: „A város neve az ősszláv nyelvből származik. Rostock szláv jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. https://hu.wikipedia.org/wiki/Rostock De ez a szláv ”kettéválás” OSZTÓdás is csak magyar bontásban magyarázható, mivel a szláv nyelveknek sincs saját gyökrendszerük.