Az értelmező szótárakban a nyelvészek által unos-untalan szóeredő forrásként kínált, kiemelt, rangos nyelvként kezelt francia nyelv, még a középkor végén is botladozva alakulgató, utcanyelvi jellegétől nehezen szabaduló sok más hasonló gondokkal küzdő európai nyelvek közé tartozik.
Nyelvészeti, nyelv ősiségi, szótörténeti szempontból sem a francia, sem a többi ilyen nyelv nem meghatározó tényező.