RÓNA1 – Síkság, alföld. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szlovák] A RÓNA és a RÓNAság alapszava a RÓ ősgyök. A RÓNAság egy nagy terjedelmű sík terület, amelyet végig lehet RÓNI keresztül-kasul, s amelyre lehet RÓNI, például keréknyomot, utat, ösvényt, árkot. A CzF Szótár szerint: „Szélesb ért. sík, lapályos, egyenes fölszinü. Róna föld, vidék. Használtatik önálló főnevül is. A rónán sebesebben lehet hajtani, mint a hegynek. Rónán fekvő helységek.”
Végigszelheti, RÓhatja lassú folyású folyó, amelynek víztükre is RÓNAszerűen szétterülő. A szép egyenes sima papírlapra még a kisgyerek is azonnal RÓNA, RAJzolNA. A rajzol szóban a j hang a jót, kellemest jelenti. A szép sima bőrfelület alkalmas, sőt kívánatos simogatásra, behatásra. Ilyen a RÓNAság is, amelyet szívesen végigRÓNA barangolva a vándor (vándor – rodnáv – ro ná) A RÓNA (Rajna) folyó is ősmag(yar)-nyelven kapta a nevét. Neve azért RÓNA (Rajna), mivel átRÓJa, RAJzolja vize (na) a sík területeket, medre ROvást húz a RÓNA(ság) közepébe. A folyó felülete is RÓNA(ság) azaz sima, amelyet szívesen végigRÓNA a vízi vándor csónakkal, hajóval. A RÓNA (Rajna) névben a NA a vizet is jelenti, hasonló a: Majna, Szajna, Duna. Ez volna a RÓNA szó értelme, amely a mai magyar nyelven érthető, és elemeire bontva magyarázható. Semmilyen szlovák nyelvelem nincs a szóban.
RÓNA2 – Kerékvágás. Keskeny út, ösvény. Sekély árok. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A CzF Szótár szerint: „A székelyeknél jelent ösvényt, vagy utat; Csokonainál is eléjön: „Sűrü rekettye közt vezet egy róna bé.” 2) Baranyában am. kerékvágás.” A szó magyar eredetét az is bizonyítja, hogy a RÓNA, ROVA, RAVA szavak fordítottja a székelyeknél is ezt jelenti: keskeny ösvény: AVAR – RAVA, azaz ROVÁst, RÓNA, hogy ne kerüljön nagyot. Azért megy az AVARán. Szintén a CzF Szótárból: „[…] ennek egyik értelme: barázdák, vágások, vonalak […] megvan a baranyai szólásban is. Harmadik jelentésben egyezik vele különösebben a szláv roveny am. egyenes, hasonló, továbbá rovina és rovnyina am. lapály. Véleményünk szerént e szónak gyöke lehet a magyar ró is, sőt a székely és baranyai értelem szerént a róna nem más mint rovott út, mivel az ösvény és kerékvágás rovatékhoz vagyis bevágott vonalhoz hasonló. (Hát a franczia rue hol vehette magát?)” Kiem. K.S. A gyökegyezések az ősmag(yar)-nyelvből eredés nyomai.
RÓNASÁG – Nagy síkság. Nagy állóvíz felszíne. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv, szlovák] A RÓNA és a RÓNAság alapszava a RÓ ősgyök. A RÓNAság egy nagy terjedelmű sík terület, amelyet végig lehet RÓNI keresztül-kasul, s amelyre lehet RÓNI, például keréknyomot, utat, ösvényt, árkot. A CzF Szótár szerint: „Sikság, egyenes fölszinü földtérség. […] Ha van hely, melyen a hazának nagy eszméje a legegyszerübb emberben is feltámadhat, ez határtalan rónaságunk.” B. Eötvös J. (Gondolatok).” Ugyan miért kellett volna más nyelvekhez fordulni, ha nekünk ösztöni ősgyökünk a RÓ? A RÓNASÁG szóból kiérthető a NAgySÁG jelentése.