A RIKSA Kelet- és Dél-Ázsiában emberi erővel vont, együléses, könnyű kétkerekű bérkocsi. Azt mondják, hogy az angolok a japán JINRIKISHA szóból faragták ki: jinRIKISHA – RIKSA.
A kezdetben, az ősiségben, valamiféle csúsztatható REKESZben szállítottak tárgyakat. Ez alá került kerék, így lett kerekes REKESZ. A szóforgatás ősnyelvi jellemző. Ez esetben teljes átfordítás: REKESZ – SZEKER. Csíkban ma is ez a neve.
A jinRIKISha megnevezésben is ott van a RIKISZ, REKESZ szó. RIKISZ > SZIKIR.
Ha a RIKsa szóból a RIK – KIR gyököt nézzük, a RÉK – KER, KER-RÉK, KERÉK.
A KS hangcsoport – IKSA – a rIKSA szÜKSÉg szülte jármű, amely tAKSA fejében szállítja a bent (jó értelemben) kUKSOló, kitekintgető utast. A rIKSÁt sÍKSÁgon, azaz egyenes területen könnyű húzni, hegymenetben nehezebb.
A RIKSA szó eszezve RIKSZA, Rubik-kockásan átforgatva: RIKSZA > SZAKIR > SZEKÉR.
Tehát kiderül, hogy már az ősnyelvet beszélők idején létezett. A később kialakuló keleti nyelvek megörökölték.