RÉZ – Vörösréz, sárgaréz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A RÉZ R.Z – Z.R gyök: ReZ – ZöR. A RÉZ is az első nyelven, az ősi nyelven kapta nevét, a REZgő, jól REZonáló tulajdonsága nyomán. Ami REZzen, RÁZkódik, az ZEReg, ZÖRög. Volt még más neve is szintén a RÁZkódás nyomán kiadott REZgő hangja miatt. Ez a KÁPRÁZ. Valószínű valamilyen nagy, ütésre megzendülő, és a nagy REZgés következtében a fülre, fejre (káp) ható hanghatás kápRÁZtatóan nagy volt. Olyannyira, hogy meg kellett RÁZnia a kápját, azaz a fejét (kobak) az embernek, hogy látása helyreálljon. Ebből van a kápRÁZik (vibráló) kifejezés, amely nemcsak a RÁZkódással kapcsolatos, hanem már a RÉZzel való KÉZi (zik – kíz) munkálatokra is céloz. A jó REZgő tulajdonságokkal rendelkező RÉZ ősnyelvi megnevezése volt a KOPRÉZ, KUPRÉZ is. Ezekben a K.P – P.K gyök: KoP – PoK, az olvasztáshoz szükséges KÚPkemencét* (kuptor) de a tüzet is jelenti POKol, PÁKa, PÉK. Jelen lehet benne a KAPni ige kinyerni értelme is. A PR hangcsoport – OPRÉ – a kÁPRÁz, kOPRÉz, kUPRÉz szavakból a tÖPREngő gondolatok, a velejáró APRÓ-csEPRŐ gondok, munkák (kúpkemence építés, megfelelő hőt adó tüzelőanyag stb.) sok PRÓbálkozás, ötvözés. A vörösréz nem annyira rezgőhangú, mint a sárgaréz, így ötvözni kellett. A PR páros, mint P.R – R.P gyök: PíR – RoP, a PÍR, PÖRköl, ROPog szavak tűzzel kapcsolatosak, s ez a RÉZ olvasztása-öntése műveleteihez tartozó. A KÁPRÁZ, KOPRÉZ, KUPRÉZ szavakból alakultak ki az utódnyelvi szavak: cooper, kupper, cupru stb. Az angol copper, a baszk kobrea, dán kobber, francia cuivre, galíciai, portugál, spanyol cobre, a román cupru, holland koper, izlandi kopar, katalán coure, német Kupfer, norvég kobber, svéd koppar, walesi copr stb. szavakban is. A CzF Szótár leírása: „Ha a réznek azon tulajdonságát veszszük alapfogalmul, hogy kivált kinyujtott lemezes alakban kitünőleg rezegő hangot ad, úgy a rez hangszóval azonosíthatjuk; annyival inkább, mert ,réz’ a ragozás és képzésben ékvesztő levén (rez-ek, rez-es stb.), eredetileg is rövid volt; azonban nevét egyszersmind a vörösség fogalmával is kapcsolatba hozhatjuk, s e tekintetben rokonai a rőt, röstöl, rőz, és a vernyeges tollu reznek túzokfaj. A persában ró v. rói, v. rója am. a latin aes vel atannum fusum, (honnan róikar = rézgyártó, rézmíves); róz pedig am. fény; nap; és nappal (zend nyelven rucs, szanszkrit nyelven rucs am. fénylik); a törökben pirinds v. birinds am. sárga és barnaréz, innen származtatja ZENKER a ,bronze’ szót. A mongolban daisz v. dzesz vörös réz; a szanszkritban ríti sárga réz.” Kiem. K.S. A névadó jellemzők, és az egyező gyökök igazolják a minden nyelvben levő szóalakjainak ősnyelvi eredetét, amelynek összes eredő névadó jellemzőjére csak a mai magyar nyelven lehet rávilágítani. /*/ A Biblia megnevezi az első fémolvasztó, megmunkáló nevét is: TUBÁLKAN. Nevében a tubál, botol, kovácsoló ütések, de a kohóhoz szükséges fújtató tub, dob is jelen van. A KAN = férfi.