RÉTES – Sok rétbe hajtogatott hártyavékony tésztából és a közé gyöngyölt töltelékből álló sütemény. [bérnyelvész: ?]
A RÉTES is R.T – T.R gyökszármazék: RéT – TéR. A RÉT, TÉR, sima lapos TERület.
Jellemző a bérnyelvészetre, hogy amire nem talál idegen nyelvi hasonmást, arra odavág egy kérdőjelt: eredete ismeretlen. Nem kutat, nem elemez, nem keres okot a név magyar nyelvi eredetére, névadó jellemzői mentén kialakulására, mert netán még kiderül, hogy a RÉTES annyira magyar eredetű, hogy agyonvágja a magasröptű „tudományos, makogó görbeláb” mesét.
Ugyanis a RÉTES konyhaművészeti sütemény, elkészítésének egyik előfeltétele: békés, nyugodt életmód. RÉTES készítése hozzáértést megkövetelő. Sodrófával többször kinyújtott bekent, RÉTEGelt, majd ismét kinyújtott, és így addig, ameddig eljut a tíz-húsz vagy még több RÉTEGig. Lehet kézzel húzogatva is nyújtani.
Olyan módszer is van, hogy sújtva laposítják a nyújtódeszkához csapkodva, majd kézzel húzogatva. Minden RÉTEGet hájjal, zsírral, vajjal kennek összehajtogatás előtt, hogy a RÉTEGek ne ragadjanak össze, így a foszló RÉTEGelés a sütés után is látható eredmény. Ez a lényege.
És még valami! Ezt csak kiváló minőségű búzából őrölt lisztből lehet készíteni, nem szakadhat a tészta, nyúlnia kell, így lesz belőle több RÉTEGes vagy sokRÉTŰ RÉTES.
Ez nem nomád* nép, lóháton, nyereg alatt puhított terméke, hanem a Kárpát-medencében évezredeken át letelepült, békés, székes életmódban élő, alkotó, teremtő, játékos, daloló kedvű asszonyok találmánya, akár a hígpalacsinta. Elkészítéséhez – serkentő közönségként – az ott álló gyermeksereg, amely követte élénk figyelemmel a műveletet.
Az előfeltételek megteremtéséhez: a Kárpát-medencében termő kiváló minőségű, búza, és hozzá helyi fejlett malomipar kellett, és volt is! RÉTESliszt, ismerős? Falvanként két-három malom versengett a minél finomabb őrlemény elkészítéséhez.
RÉTES, RÉTEGelve – a neve is mutatja – lapos felületű, RÉTegelt, szétTESpedő.
Több változata ismerős. Van kisebb méretű, zsírban sütött, amely alig nagyobb a tenyérnél. Van olyan, amelyet tepsiben sütnek, több RÉTEGből áll, a töltötten elkészítés többféle módon lehetséges. Székelyföldön kedvenc a túrós, ordás RÉTES.
Melegen, frissen** a legfinomabb.
A T hangcsoport – ÉTE – a rÉTEs rÉTEgelt, mETÉlhető tésztaféle ÉTEk, ÉTEl.
A szózáró T.S – S.T gyök: TeS – SüT (s > sz), a TESpedés, SZÉTterülés, a TESpiben, TEPsiben SÜTés. Nevében hordozza készítésének módját.
Csak azért ismeretlen eredetű a bérnyelvészek szerint, mivel nem találták meg egyetlen nyelvben sem, így nem lehetett ráfogni, hogy onnan vette át a magyar nyelv. A szó még az ősnyelven kialakult, és azóta része a magyar nyelvnek.
—————————–
/*/ Árpád népe sem volt nomád, hanem Ázsiából a Kárpát-medencébe áttelepülő törzs.
/**/ A múlt század ’60-as éveiben volt Brassóban a Kapu utca közepe táján, a Weiss Mihály utca kereszteződéstől nem messzire, egy rétes sütő, ahol a legesleg minőség szintű réteseket készítették. A személyzet teljesen magyar lányokból, asszonyokból állt.
