RÉSZEG

RÉSZEG – Aki (sok) szeszes ital fogyasztásától úgy viselkedik, ahogy józanul nem szokott. [bérnyelvészet: ? – révül > rejt > finnugor] A RÉSZEG szó az R.SZ – SZ.R gyökből képzett: RéSZ – SZeR.  A RÉSZEG szó három elemből áll: két gyök, egy hangcsoport: RÉSZ-ÉSZE-SZEG.

A RÉSZegség RÉSZekre tört elmei állapot. A RÉSZegnél az elme RÉSZbe törik. A RÉSZeg már csak RÉSZben ember. Csak RÉSZben működik természetes emberi módon, SZERvezete SZERvezetlenné válik. A RE ősgyök értelméből kiindulva, még a REZeg, REmeg is illik rá. A RÉSZEGség bizonytalan REZEGő állapot.

RéSZeG – ReZeG hangváz: R-SZ-G – R-Z-G.

Az SZ hangcsoport – ÉSZE – szerint a rÉSZEg ESZE nem működik egÉSZÉben, egy rÉSZE működésképtelen, elvESZÍti jÓZAn ESZÉt. A rÉSZEgnél az egÉSZ ESZE, elme rÉSZEkbe törik, tagolódik. Ez bESZÉdén is érezhető. A rÉSZEg már csak RÉSZben ember.

A RÉSZEG egyénisége az állapot idején, a külsőben megmutatkozó EGÉSZRől törik, tagolódik képletesen RÉSZEKre.

Az SZ.G – G.SZ gyök: SZeG – GéSZ. Az addigi eGÉSZ, egyén, egyéniSÉG ekkor megSZEGetté válik. Az ÉSZ is megSZEGve, már nem eGÉSZ, mert az eGÉSZ egySÉGes önmagát megSZEGé, s RÉSZekre tört.

Az ESZEment hatás elmúltával visszaáll az eredeti EGÉSZ állapot: RÉSZEGről visszaáll az ellentétes természetes állapotra, EGÉSZRe.

RéSZeG – eGéSZRe hangváz: R-SZ-G – G-SZ-R.

A RÉSZEGség, leRÉSZEGedési hajlam (alkoholfüggőség) csak önSZIGORral gyógyítható, csak úgy, ha önszántából – jelképesen – végképp SZÖGRE akasztja a kulacsot.

RéSZeG – SZiGoR – SZöGRe hangváz: R-SZ-G – SZ-G-R – SZ-G-R.