RÁDLI – Derelyemetélő. Recézésre való szerszám. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A RÁDLI R.D – D.R gyökbővítmény: RáD – DeR. Egyik jellemzője: a kör sugara a középpontból (gyökérpont) eREDő kifelé tartó nyí1egyenes vonal. Tehát körről van szó. A ROvás alapgondolata a kiindulópont. Székelyföldön a szélek befaragását ma is RÓDALásnak mondják (ródlás – rádli). Olyan kör alakú eszköz, amely RÓDALt peremű. A DL hangcsoport – ÁDLI –, mint értelemhordozó jelen van a: nokEDLI, nUDLI szavakban, de az alapnak nevében is, amelyen készülnek ezek a tésztafélék. Mind a hÍDLÁs, mind a pADLÁs – deszka. A tésztákat is deszkán készítik, és a DERELyét is azon RÁDLIzzák. DeReLye: D-R-L. RáDLi: R-D-L. Azonos hanganyag. De nézzünk még egy német szót: jÓDLI. Mi a JÓDLIzás? A Kislexikon szerint: „Az alpesi népek sajátos énektechnikája és dallamformája; szövegtelen éneklés szándékos regiszterváltással a fej- és mellhang között.” http://www.kislexikon.hu/jodlizas.html
A DL kötött mássalhangzó-páros áll a ráDLi, hokeDLi, nuDLi, nokeDLi, jóDLi szavak tengelyében. A D keDélyhang, az L énekLőhang. A kettő együtt DaLoLó. A D.L – L.D gyök: DaL – LiD. E gyökkel alkothatók a dal, deli, dél, dili, dől, dúl, dűl szavak, de német Lied, a holland lied is. Ebből azt lehet levonni, hogy a felsorolt: ráDLi, hokeDLi, nuDLi, nokeDLi, jóDLi szavak jókedvet kiváltó ( hokedli, nokedli), DALra, LIEDre (líd) fakasztó okok nyomán születtek, és hogy az egészben van egy kis DILi, ami az ősnyelvben szerelem és tisztelet jelentést is hordozott. Voltak szerelmes asszonyok, akik nokedlivel, nudlival, na és derelyével várták férjeiket, amelyeket a férfi által készített RÁDLIval cikcakkosra díszítettek. Együtt ették meg a férfi által készített hokedlin ülve, majd daloló kedvükben JÓtDaLIztak a völgyben. Lehet e szavak közt megkeresni a sajátos, kizárólagos német szóalkotó elemeket. Elárulom – nem találnak olyant. Ugyanis ezek a szavak csak az ősmag(yar)-nyelv szóalkotási szabályai szerint, annak szóalkotó elemeiből jöhettek létre.