RADINA – Székelyföldön a gyermekágyas asszonyhoz a szülés utáni hat hétben a rokonság, komaság részéről vitt élelem, ital, sütemény. Mondják még babalátónak.
[000] A RADINA R.D – D.R gyökre épülő szó: RaD – DaR. A szó magyar elemekből áll. A D hangcsoport – ADI – mutatja, hogy a rADIna IDŐszerű ADOmány, mivel a gyerekágyas asszonyt mentesíti az ételkészítés terhétől. Benne ÉDEsségek is, mivel az a szülés által megviselt test erőnlétének helyreállításához nélkülözhetetlen. A segítőkészség ÜDE színfoltja ez az ADOmányozó szokás. Az ÉDEN – ADIN értelmi kapcsolat sem kizárt, az ÉDEN vÉDENcei voltak az első emberpár. A rADINa tehertől vÉDENé az anyát. Az N hangcsoport – INA – a NŐre utal ENÉh, ANA, INA, ősi nőnevek, amelyek az anyai állapot nevesítői. A CzF Szótár leírása: „A székelyeknél am. túl a Dunán divatos paszita, azaz, keresztelői vendégség; továbbá azon ételek, sütemények, melyeket a komák, és rokonok a gyermekágyasnak szoktak küldeni; Vágmelléken: látó. Idegen eredetünek látszik, legalább a hason gyökhangu magyar szókkal fogalmi rokonságban nincsen. Szláv nyelven radosty Jancsovics szerént örömet, és radovanki örömünnepet, rodenyja pedig születést jelent. Ez is, az is ráillik a születési lakomára.” Tudni kell, hogy az ősnyelv kifejezéseinek kb. 30 százalékát a magyar nyelv nem őrizte meg. Tehát vannak olyan ősgyökök, gyökszavak, amelyek ma nem használatosak, ezek az utódnyelvekben lelhetők fel. A CzF Szótár által idézett: radosty = öröm, radovanki = örömünnep, rodenyja = születés, mind a RAD – DAR gyökre épül. A DAR gyök (rad – dar), amelynek jelentése: ajándék, nincsen jelen a mai magyar nyelvben. A D.N – N.D gyök: DiN – NeD, csak a NED gyök van jelen: NEDv. A DENs sűrűt jelent némely utódnyelvben, s ez a raDINa sűrűségét jelezné, hiszen a hat hétben mindennap ennie kell a családnak, így a terhet átvállaló rokonság, komaság a múltban megszervezve osztotta be: ki mikor vigye a RADINÁs kosarat.