Két idegennek tűnő szó. De nézzük:
RADINA – Székelyföldön a gyermekágyas asszonyhoz a szülés utáni hat hétben a rokonság, komaság részéről vitt élelem, ital, sütemény. Mondják még babalátónak. [000] Nincs a Magy. Ért. Kéziszótár szavai közt. A RADINA R.D – D.R gyökre épülő szó: RaD – DaR. Egy új élet eREDése alkalmából, DERűs ÖRömteli közreműködés, adományozás, a segítő szív egy jelképes DARabja. A szó magyar elemekből áll. A D hangcsoport – ADI – a rADIna egy gyökeres, erEDEti ősi szokás, egy ÉDEs kis újszülött erEDÉsének ünnepe. A rADIna IDŐszerű ADOmány, mivel a gyerekágyas asszonyt mentesíti, vÉDI az ételkészítés terhétől. Benne ÉDEsségek is, mivel az a szülés által megviselt test erőnlétének helyreállításához nélkülözhetetlen. A segítőkészség ÜDE színfoltja ez az ADOmányozó szokás. Az ÉDEN – ADIN értelmi kapcsolat sem kizárt, az ÉDEN vÉDENcei voltak az első emberpár. A rADINa tehertől vÉDENé az anyát. Az N hangcsoport – INA – a NŐre utal ENÉh, ANA, INA, ősi nőnevek, amelyek az anyai állapot nevesítői. A CzF Szótár: „A székelyeknél am. túl a Dunán divatos paszita, azaz, keresztelői vendégség; továbbá azon ételek, sütemények, melyeket a komák, és rokonok a gyermekágyasnak szoktak küldeni; Vágmelléken: látó. Idegen eredetünek látszik, legalább a hason gyökhangu magyar szókkal fogalmi rokonságban nincsen. Szláv nyelven radosty Jancsovics szerént örömet, és radovanki örömünnepet, rodenyja pedig születést jelent. Ez is, az is ráillik a születési lakomára.” Tudni kell, hogy az ősnyelv kifejezéseinek kb. 30 százalékát a magyar nyelv nem őrizte meg. Tehát vannak olyan ősgyökök, gyökszavak, amelyeknek bővítményei ma nem használatosak, ezek az utódnyelvekben lelhetők fel. A CzF Szótár által idézett: radosty = öröm, radovanki = örömünnep, rodenyja = születés, mind a RAD – DAR gyökre épül. A DAR gyök (rad – dar), amelynek jelentése: ajándék, nincsen jelen a mai magyar nyelvben. A D.N – N.D gyök: DiN – NeD, csak a NED gyök van jelen: NEDv. A DENs sűrűt jelent némely utódnyelvben, s ez a raDINa sűrűségét jelezné, hiszen a hat hétben mindennap ennie kell a családnak, így a terhet átvállaló rokonság, komaság a múltban megszervezve osztotta be: ki mikor vigye a RADINÁs kosarat, amely akkor nem csak az anyának, hanem az egész családnak elég volt egy napra. A RADINA szó még az egynyelvűség idején kialakult, amikor a fenti gyökök és bővítményeik jelentéshordozóként a nyelv szerves részét képezték.
PASZITA – Keresztelői lakoma. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A PASZITA P.SZ – SZ.P gyökből induló szó: PaSZ – SZaP. E szó így nem tűnik magyarnak, de a gyökelemzés világossá teszi magyar eredetét. A PASZ – SZAP gyök a SZAPorodás különböző jelenségeiről szól. Aki SZAPorodásra képtelen, az PASZkonca. Erről bővebben a paszkonca címszónál. A PASZita a gyermekágyas SZOPtató anyához vitt vendégkosár, vagy az ott együtt elköltött ételek, vendégeskedés, örömünnep a gyermek születése alkalmával. A PaSZiTA – SzoPTaTó hangváz: P-SZ-T – SZ-P-T-T. A CzF Szótár leírása: „[…] a paszitá-hoz pedig hasonló volna a szerb poszati, mely am. szoptatni, s e hasonlatnál fogva talán a szoptató anya tiszteletére és táplálására adott lakomára vonatkoznék. Azonban, úgy látszik, hogy a paszita, tájdivatosan ejtve poszita gyöke is a megfordított szop, mintha volna szopita, szapita, mint a ,szoptat’ igének némileg módosított részesülője.” Ez a valóság, a PASZITA, poszita a szoptató, szoptati, szopati (szop – posz, ati – ita) szavak fordítottja. Az SZ hangcsoport – ASZI – itt az ASSZOnyi pASSZÍv állapot. Régiesen: nyugUSZIk, nyugOSZIk. Az SZ.T – T.SZ gyök: SZiT – TiSZ, a TISZtaság, mint fő igény. A T hangcsoport – ITA – a paszITA alatt az ETEtés, szoptATÁs, ápolgATÁs, pátyolgATÁs tölti ki a napokat. Tudvalevő, hogy a szó- vagy gyökfordítás csak a magyar nyelv jellegzetessége. Tehát, ha ez a szó jelen van a szláv nyelvekben, akkor fordított alakjában ment át az utódnyelvekbe: SZAP – PASZ, de a magyarban is megmaradt. A P hang a picinységek, az ÁPolás, APolgatás – PUSZilgatás: puszi – PASZi, puszit ad – PASZITA, pátyolgatás, pupujgatás, az SZ a szeretet szorzati növekedésének értelemformáló hangja. Névadó jellemző még a SZAPorodás, a SZAPora, hiszen arról szól az egész. A legkevesebb három névadó jellemzőből jön létre bárminemű megnevezés. A legerősebb bizonyíték, a PASZITA szó hangjainak, s azok rokonhangjainak részvételével, a témakörön belül kialakítható szóbokrosítás. A nyelv kendőzetlenül megjeleníti az élet intim dolgait is. E szavak a kezdetek idején nem kajánságból indultak, hanem a valós képi megjelenítés volt a szerepük*. A P hangváltással: a következmény PASZ-sziv állapot, nincs nemi élet, a SZOPtatás, az újszülött táplálása, szükségletei az elsőrendű fontosság. A V hang a VASZok, FÉSZek elrendezése az újszülött kényelmére. Alakulhat ki SZÖVődmény.is. Végezetül az M hang, a MÁSZkáló apróság. Ha mindenképp szláv eredetet akar bizonyítani valaki, akkor a fentinél sokkal bővebb magyarázatot kérünk. Ugyanis, mindig az eredő nyelv vonultathatja fel a szó kialakulásának legbőségesebb bizonyítékhalmazát. /*/ Egy magyarázó szótárban helye van ezek megjelenítésének. Az olvasó komolyságát kérem. A p > b > f > v > m rokonhangok, mint ilyenek a bensőséges páros élet különböző jelenségeit, a SZAPorodás feltételeit, egymást követő jelenségeit mutatják be a szóba bevitt sajátos értelmükkel. A gyök F hangos változata az eszköz: FASZ és a SZAFtos bensőséges testi együttlét. A B hangos: BASZ maga az aktus, a leghatalmaSABB földi testi élvezet, amely átSZABja a jövőt: gyerek, család.