PULISZKA

PULISZKA – Vízben főzött kukoricakása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A PULISZKA a P.L – L.P gyök bővítménye: PuL – LaP. A PULISZKA szóban jelen van ez étek minden jellemzője. A PULiszka megfőzve, tányérra vagy deszkára kiborítva PUhán szétfolyó, szétlaPULó. Alkotó anyaga: kukoricaLISZt. Főzéskor kavarni, azaz pISZKÁlni kell, mert odaéghet. Az SZK hangcsoport – ISZKA – mozgást, cselekvést vagy ennek eredményét jelenti a szavakban. 

Ilyenek: ÁSZKOl, dESZKA, ESZKÁbál, fÉSZKEl, ISZKOl,  kÜSZKÖdik, mÁSZKÁl stb. Az SZ.K – K.SZ gyök: SZaK – KéSZ hangjaival alkothatók a: szák, szekér, szék,  szik. szikla, szőke, kaszál, kászú, kész, köszön és más szavak. A CzF Szótár szerint: „Kukoriczalisztből főzött kásanemü étek. Néhutt puiszka. Az oláhvidékeken* divatos étek, és szó, s úgy látszik, a latin puls szóból eredett; mely máskép pulmentum; s ehhez ismét az olasz polenta jár közelebb.” Czuczorék nem figyeltek a gyökszóra, és talán sosem láttak PULISZKÁt. A PULISZKA az ősiségben az első étkek közül való volt, könnyen elKÉSZíthető a SZÉKelő életmódot folytató, s ez életmódjára bÜSZKE nép kunyhója konyháján. Szép dISZKE lányok, asszonyok kavarták a „férfifenyítő” ESZKÖzzel, a kavaró fakalánnyal.  
Érdemes volna utánanézni a SZéKelyen kívül a többi – SZorGalmáról (k > g) híres – SZK népek ősi étrendjének: etruSZK, baSZK, gaSZKon, SZKot (skót).

*Mondják még, hogy román ételféleség mamaliga néven. Akkor mondhatnánk olasz eredetet is, némely tájon ott is mamaliga. Ám a MAMALIGA is ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó.  
MAMÁtól kérjük, várjuk az ételt, és a MAMOGás szájtevékenység, a MAL, MÁL omló, MÁLló lágyságot jelent. ALIG étel, mert gyorsan elkészíthető: „csak eppe buzzannyon meg a víz”(forrjon fel) – mondja a székely asszony. De ezzel IGAzi a paprikás, töltött káposzta, a disznótoros lesipecsenye.