PRÉS – Iparban, mezőgazdaságban valaminek nyomással való alakítására, folyadék kivonására használt szerkezet, sajtó. Szőlőprés. [NEM német < latin]
A PRÉS szó a P.R – R.P gyök: PoR – RoP hangvesztett alakjával, a PR kötött mássalhangzó-párossal indul.
A PRÉS szónál a P hang az ütés, nyomás értelmét viszi a szóba: supp, puff, pofon, pall stb. De folyadék esetén a P hang Püt (víz) is jelent.
Az R hang az eRő.
Az S a SűRítés.
PRÉSként a szőlőPRÉS volt az első, s ez még az Özönvíz előtt, kizárva minden más nyelv, hiszen egynyelvűség volt. Ennek szerepe: a fölösleges anyagok kisöPRÉSe a must kinyeRÉSekor.
Amikor nyomás alá teszik a nedvdús anyagot, hol folyik el a nedv, a PÜ? A RÉSen! A Pű, folyadék a RÉSen át kiPRÜSSZen az eldobandó söPREdék közül.
A PRÉSelés, PRÖSSZentés eredménye: SZÖRP és SEPRő. A szörp – prösz – prüsz – PRÉS kialakulási vonal a való eredet. Van egy mondás: átPRÉSeli magát a RÉSen.
A PR hangcsoport – EPRÉ – mutatja, hogy a PRÉssel vagy APRÓra törünk, vagy APRÓ darabokat zömítünk, SŰRítünk szorosan egy kis RÉSbe. Ez kulcsa az APRÓzó jelenségek leírásának: APRÓ-csEPRŐ, tIPRÓ, sEPRŐ. Aki tÖPREng valami fölött, azt tételesen APRÓra szedi gondolataiban, és nyomatékosan elmélkedik fölötte.
De az indító PR páros, mint P.R – R.P gyök: PoR – RoP is beszédes, mint rejtett jellemzőt leíró a szóban. A POR nyomás által, azaz PRÉSeléssel széttiPORt, szétROPpantott rög. E nyomás, azaz PRÉS alatt szétROPpanva REPed, RIPittyára. A PORított PÜRé is magyar szóeredet! A PRÉSelés taPosó SüRítési művelet. Innen ered a PRÉS szó, s a fent említett PRÖSZ – SZÖRP az eredmény, amely a 180 fokos átfordításból is látszik. A PRÉS szó alaphangjai: P-R-S.
PRéS – SePRő hangváz: P-R-S – S-P-R.
PRöSZ – SzöRP hangváz: P-R-SZ – SZ-R-P.
A PeRES ügyben is PRÉS, azaz nyomás alatt van az alPeRES, mivel a felPeRES felülről nyomja, PRÉSeli.
A székely nem tüsszent, hanem PRÜSSZent. Ekkor ugyanis a száj-orr RÉSein mintegy túlnyomásként SuRran, PRÉSelődik ki a levegő s a PoRlasztott nedv.
Székelyföldön nincs tücsök, PRÜCSök van, amely a hátsó lábával nagy nyomást (prücs) gyakorol a talajra, és úgy ugrik. A székely, amikor a borjút gyors mozgásra akarja késztetni, mintegy ugrásra, akkor azt mondja neki hangosan: PRÜCCS ki! Mintha azt mondaná: nyomás kifelé!
A PRICCS olyan heverő, amelyet megnyom a fekvő test, de amely a testet is megnyomja, mivel kemény fekhely. A PRICCSnyereg is nyomás alatt van használatkor.
Nincs itt semmilyen latin vagy német elem, pedig még a CzF Szótár is német jövevényszóként említi: „PRÉSĚL m. présel-t stb. idegen származásu szók, közvetlenül a német Presse, pressen, közvetőleg a latin premo, pressio után; melyek némi módosúlattal több más európai pl. ángol, franczia nyelvbe is átmentek, (press, to press; presse, presser).”
Azért, mert eddig a hivatásos nyelvészek* nem kutattak a valós eredet után, nem jelenti azt, hogy megállapításuk igaz. Legyen az akár az általam tisztelt és nagyra becsült Czuczor-Fogarasi Szótár.
A PR – RP kapcsolat: a PRéssel lehet aPRóra, koRPára törni az áRPát is. Tehát a PRÉS – a sűrítő, nyomóeszköz – neve magyar eredetű szó, a német, latin nyelvek megörökölték az ősnyelvből! Ám átfogó magyarázat a szó kialakulásáról nem adható azokon a nyelveken. A mai magyar nyelvbe szervesen illeszkedik, és minden vonatkozása felsorolható.
———————————————-
/*/ A hivatalos magyar nyelvészet nem bíbelődik a szó eredetének keresésével, egyszerűen, simlisen átrúgja a labdát valamely más nyelv területére, mondván, hogy mi onnan „loptuk”, keressétek meg ti, honnan ered