PRÉS – Iparban, mezőgazdaságban valaminek nyomással való alakítására, folyadék kivonására használt szerkezet, sajtó. Szőlőprés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < latin] A PRÉS szó a P.R – R.P gyök: PoR – RoP hangvesztett alakjával, a PR kötött mássalhangzó-párossal indul. A PRÉS szónál a P hang az ütés, nyomás értelmét viszi a szóba: supp, puff, pofon, pall stb. De folyadék esetén a P hang Püt (víz) is jelent. Az R hang az eRő, az S a SűRítés. Nincs itt semmilyen latin vagy német elem, pedig még a CzF Szótár is német jövevényszóként említi: „PRÉSĚL m. présel-t stb. idegen származásu szók, közvetlenül a német Presse, pressen, közvetőleg a latin premo, pressio után; melyek némi módosúlattal több más európai pl. ángol, franczia nyelvbe is átmentek, (press, to press; presse, presser).” Azért, mert eddig a hivatásos nyelvészek nem kutattak a valós eredet után, nem jelenti azt, hogy megállapításuk igaz! Legyen az akár az általam tisztelt és nagyra becsült Czuczor-Fogarasi Szótár. Amikor nyomás alá teszik a nedvdús anyagot, hol folyik el a nedv, a Pü? A RÉSen! A szörp – prösz – prüsz – PRÉS kialakulási vonal a való eredet. Van egy mondás: átPRÉSeli magát a RÉSen. A PR hangcsoport – A/PRÉ – mutatja, hogy a PRÉssel vagy APRÓra törünk vagy APRÓ darabokat zömítünk, sűrítünk szorosan egy kis RÉSbe. Ez kulcsa az APRÓzó jelenségek leírásának: APRÓ-csEPRŐ, tIPRÓ, sEPRŐ. Aki tÖPREng valami fölött, azt tételesen APRÓra szedi gondolataiban, és nyomatékosan elmélkedik fölötte. De az indító P.R – R.P gyök: PoR – RoP is beszédes, mint rejtett jellemzőt leíró a szóban. A POR nyomás által, azaz PRÉSeléssel széttiPORt, szétROPpantott rög. E nyomás, azaz PRÉS alatt szétROPpanva REPed, RIPittyára. A PORított PÜRé is magyar szóeredet! A PRÉSelés taPosó SüRítési művelet. Innen ered a PRÉS szavunk, a fent említett, megfordított PRÖSZ – SZÖRP az eredmény. A PRÉS szó alaphangjai a: P-R-S. A PeRES ügyben is PRÉS, azaz nyomás alatt van az alPeRES, mivel a felPeRES felülről nyomja, PRÉSeli. A székely nem tüsszent, hanem PRÜSSZent. Ekkor ugyanis a száj-orr RÉSein mintegy túlnyomásként SuRran, PRÉSelődik ki a levegő s a PoRlasztott nedv. Székelyföldön nincs tücsök, PRÜCSök van, amely a hátsó lábával nagy nyomást (prücs) gyakorol a talajra, és úgy ugrik. A székely, amikor a borjút gyors mozgásra akarja késztetni, mintegy ugrásra, akkor azt mondja neki hangosan: PRÜCCS ki! Mintha azt mondaná: nyomás kifelé! A PRICCS olyan heverő, amelyet megnyom a fekvő test, de amely a testet is megnyomja, mivel kemény fekhely. A PRICCSnyereg is nyomás alatt van használatkor. Tehát a PRÉS – a sűrítő, nyomóeszköz – neve magyar eredetű szó, a német, latin nyelvek megörökölték az ősnyelvből! Ám átfogó magyarázat a szó kialakulásáról nem adható azokon a nyelveken. A mai magyar nyelvben azonban minden vonatkozása jelen van, és felsorolható.