POROZSNOK – (Akár romlott) záptojás, melyet a tyúk fészkére tesznek, hogy oda járjon tojni. (Ez a szó nincs benne a MÉKSZ-ben.) [?] A POROZSNOK szó P.R – R.P gyökből induló: PoR – RoP. A CzF Szótár leírása: „[…] máskép: csaltojás. […] illír nyelven polozsk. Értelemre és gyökhangra egyezik vele a szerb polog, melyből polozsár am. polozsnalopó. […] tájszokások szerént sokfélekép változik: pallas, palozsnak, palos, polozs, polozna, palizsna, polozsnak, porozsnyak stb. […] ha a magyar pállik, pállott, pállottas szók törzsét (páll) figyelembe veszszük, (mint ,poloska’ szónál is) szintén nem alap nélkül okoskodhatunk magyar eredetére: pállos, pállosna, pállosnak, mintegy pállott, büzhödt, romlott valami.” Ettől eltérően én még sejtek egy másik eredetet is, amely szerintem sokkal találóbb, és velejéig magyar. A parázna szó a párzásból ered, a parázna állandóan pározna. De a parázna szó csábítást is kifejez: párosodásra csalogatás, csábítás. Mintha kérdezné: pároznál? Itt vagyok én egynek, gyere mellém. A csali tojás a lerakási PÁROSításra csalogatja a tojót: Ide tojd, mert itt még van egy, a tied ez is, a tegnap tojtad, hadd legyen PÁROS és POROSodjon mellette, amíg kotolni kezdenél. És a fészekrakó ösztön működik a tojóban, hiszen költeni készül. Azért teszik oda a másik mellé, hogy legyen PÁROS, azaz párosnak, porosnok, porozsnok, POROZSNYOK. Az R hangcsoport – ORO – jelen van a pÁROz, pÁROs, pOROs szavakban. E szó még az egynyelvűség idején kialakulhatott, és később magukkal vitték az utódnyelvek. PORTYA – Csapatnak több mérkőzésből álló szereplése. Hadi vállalkozás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A PORTYA szó P.R – R.P gyökből képzett: PoR – RoP. A PORTYA velejéig magyar szó, eredeti értelme kötetlen, összevissza járkálás. A P hang, PO ősgyök bizonyos terület lefödését is jelenti. Ilyen PORTYÁkat hajtottak végre a kuruc csapatrészek az osztrákok ellen. Vagy ilyen volt a Honvéd labdarúgó csapatának 1956 őszi dél-amerikai – előre lekötetlen – PORTYÁja. E lazaságot, annak jól szemléltetett kifejezését a lágy, úgymond löTYögő TY hang teszi lehetővé, amely a TYúk, kuTYa, beTYár szavakban is hordozza e járási lazaság értelmet. Az R hang viszont eRőről beszél. Vagyis egy eRőt képviselő csoPORT laza, löTYögő, kötetlen jövésmenése, amelytől valamilyen lePOTTYanó jussot vár. Ma már előretervezettség szükséges a PORTYÁkhoz. Az RTY értelemadó hangcsoport – ORTYA – e laza jelenségek párhuzamait mutatja a: gyERTYA, fORTYOg, hORTYOg, hÁRTYA, kÁRTYA, kORTYOl, szORTYOg, vARTYOg és más szavakban. Az R.TY – TY.R gyök: RiTY – TYáR hangjaival a ROTYog, beTYÁR szavakban szintén a laza kötetlenséget írja le.