PŐRE – Meztelen. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A PŐRE P.R . R.P gyökbővítmény: PőR – RőP. Itt is jelen van a P hang, a PŐ ősgyök takar, borít értelme. A P ajakhang, a B a zöngés párja. Az R hangcsoport – ŐRE – jelen van az ŐRE, bŐRE, szŐRE, ÉRInt, ÖRÖm szavakban. A pŐRE, bŐRE, szŐRE, mind a teste ŐRE, csak azok fedik – tehát pucér, PŐRE. A BŐR régi neve volt még a PEL, a testet lePELként borító. A PEL, PER, BŐR kÖRülvette testet, megŐRizve a külső behatásoktól. A PŐRE BŐR ÉRintésre ÉRzékeny. Lehet kellemes testi ÖRömöt kiváltó is. Az ógörög nyelv az ÉRintés ÖRömét az ÉRosz szóval írja le. Ezt azért, mivel megörökölte az ősgyököt.
PRAKTIKUS – Ügyesen célszerű. Gyakorlati érzékű. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A PRAKTIKUS P.R – R.P gyökkel indul: PaR – RoP. A PRAKTIKUS, azaz gyakorlatias ember ROPpant aPRólékos IPARkodó, természetű. A szó eleji mássalhangzó torlódás hangugrásból ered: PAR – PRA. A KT hangcsoport – AKTI – kapcsolódó jelenségek értelemadó szóeleme. A gyakorlati ember OKTAtásban részesült, lÜKTEt benne a tettvágy és rá van szOKTAtva a munkára. A KT páros alvó K.T – T.K gyök: KöT – TáK hangjaiból épülnek föl a TAKács, TÁKol, jáTÉK, alKOT, KÖT stb. cselekvést jelentő szavak, de a szóban jelen van a cselekvésre utaló TIK gyök külön is. A kifejezés magyar szóelemekből áll. PRÉM – Szőrmének feldolgozható szőrös állatbőr. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A PRÉM P.R – R.P gyökbővítmény: PeR – ReP. Itt hangzóvesztés van: PRÉM PeRÉM. A PR hangok közül kiesett az É hang. Lehetett valaha PŐRME (pőr, pől, pél – bőr), amint a szőrme. Előbb pőrme, majd pőrém, végül PRÉM lett belőle. De van PEREM jelentése is, hisz a széleket díszítik PRÉMmel. A CzF Szótár leírása: „Más kiejtéssel: perém, perem. Minthogy a prém szegélyt, illetőleg környezetet jelent, innen gyökre nézve azon szókhoz rokonítható, melyekben a per illetőleg fer för kerületet, körülmozgást jelent, mint perecz, pereszlen, perge, pereg, fergetyű stb. Egyezik vele a német Brame v. Bräme, v. Brahme stb. melyet Adelung a be-rahm (rámazat) szóból elemez. Egyébiránt szlávul prim, ángolul: brim, svédül: braem stb.” Kiem. K.S. Az utódnyelvi szavak igazolják az ugyanazon forrásból eredést. A PRÉM szó még az egynyelvűség idején kialakult. PRÉS – Iparban, mezőgazdaságban valaminek nyomással való alakítására, folyadék kivonására használt szerkezet, sajtó. Szőlőprés. [ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < latin] A PRÉS szó a P.R – R.P gyök: PoR – RoP hangvesztett alakjával, a PR kötött mássalhangzó-párossal indul. A PRÉS szónál a P hang az ütés, nyomás értelmét viszi a szóba (supp, puff, pofon, pall). De folyadék esetén a P hang Pü. Az R hang az eRő, az S a SűRítés. Nincs itt semmilyen latin vagy német elem, pedig még a CzF Szótár is német jövevényszóként említi: „PRÉSĚL m. présel-t stb. idegen származásu szók, közvetlenül a német Presse, pressen, közvetőleg a latin premo, pressio után; melyek némi módosúlattal több más európai pl. ángol, franczia nyelvbe is átmentek, (press, to press; presse, presser).” Azért, mert eddig a hivatásos nyelvészek nem kutattak a valós eredet után, nem jelenti azt, hogy megállapításuk igaz! Legyen az akár az általam tisztelt és nagyra becsült Czuczor-Fogarasi Szótár. Amikor nyomás alá teszik a nedvdús anyagot, hol folyik el a nedv, a PÜ? A RÉSen! A szörp – prösz – prüsz – PRÉS kialakulási vonal a valós szóeredet. Van egy mondás: átPRÉSeli magát a RÉSen. A PRÉSsel vagy aPRóra törünk vagy aPRó darabokat zömítünk, SűRítünk szorosan egy kis RÉSbe. A PR kötött mássalhangzó-páros kulcsa az aPRózó jelenségek leírásának: aPRó-csePRő, tiPRó, sePRő. Aki töPReng valami fölött, azt tételesen aPRóra szedi gondolataiban. De az indító P.R – R.P gyök: PoR – RoP is beszédes, mint rejtett jellemzőt leíró a szóban. A POR nyomás által, azaz PRÉSeléssel széttiPORt rög. Ez nyomás, azaz PRÉS alatt szétROPpanva REPed, RIPittyára. A PORított PÜRé is magyar szóeredet! A PRÉS szó alaphangjai a: P-R-S. A PRÉSelés taPosó SüRítési művelet. Innen ered a PRÉS szavunk. A fent említett, megfordított PRÖSZ – szörp az eredmény. A székely nem tüsszent, hanem PRÜSSZent. Ekkor ugyanis a száj-orr RÉSein mintegy túlnyomásként SuRran, PRÉSelődik ki a levegő s a PoRlasztott nedv. Székelyföldön nincs tücsök, PRÜCSök van, amely a hátsó lábával nagy nyomást (prücs) gyakorol a talajra, és úgy ugrik. A székely, amikor a borjút gyors mozgásra akarja késztetni, mintegy ugrásra, akkor azt mondja neki hangosan: PRÜCCS ki! Mintha azt mondaná: nyomás kifelé! A PRICCS olyan heverő, amelyet megnyom a fekvő test, de amely a testet is megnyomja, mivel kemény fekhely. A PRICCSnyereg is nyomás alatt van használatkor. Összegezve: a PRÉS – a sűrítő, nyomóeszköz – neve magyar eredetű szó, a német, latin nyelvek megörökölték az ősmag(yar)-nyelvből!