Ősmag(yar)-nyelvi szavak
POGÁNY – Nem egyistenhívő. [A MÉKSz szerint: szláv < latin] Az, hogy a paganus latin szó – elhihető. Ám a latin nyelv is az ősmag(yar)-nyelv leánynyelve. Rá kell keresni a gyökök alapján az eredetre. A po gyök a vizes dolgok esetében a szennyes víz: pocsolya, pocséta. A gyenge minőség: pocsék. A hasznavehetetlen, élettelenséget a por szó jelöli. A pofa az arc lealázó megnevezése. A lelkek a képzeletbeli túlvilágon a pokolba jutnak. Vagyis a po gyök nem az elfogadott szintet jelöli. A szó második része gány. Ez a szó betegséget, utálatosságot jelölő gyökcsalád tagja. Hasonlóak: genny, genyó, ganyé gúnya stb. Tehát nem latin, hanem ősmag(yar)-nyelvi eredetű a pogány szó. Az Isten és emberek előtt elfogadhatatlan szint alattit jelöl. Erre még bizonyíték, hogy a magyar nyelv más értelemmel is használja. „pogányul csépele” (Petőfi: Szeget szeggel), de a kegyetlen, cudar idő is pogány jelzővel illethető.