PILÓTA

PILÓTAVezető, főként repülőt. [bérnyelvész: francia < német]

A PILÓTA szó a P.L – L.P gyökkel: PiL – LiP indul. Olyan valaki, aki gyorsan PILlanatok alatt PILlangóként száll. Sietve, akár megLEPetésszerű gyorsasággal LÉP, halad.

A PILÓTA szó utódnyelvi képzés, de az alapértelem él a mai magyar nyelvben a röpülő pillangó, a gyors pillanat, a billegő pillog és más szavakban.

A szó ősnyelvi elemekből épül fel. Bizonyíték erre, hogy a szó valós értelmét a jellemzők alapján csak magyar gyökelemzés mutatja ki.

Az L hangcsoport – ILÓ – az ILLÓ, ILLAnó, röpÜLŐ, szÁLLÓ szavakban.

Az L.T – T.L gyök: LóT – TáL, a LÓT-fut jelenség, a bibliai LÓT fő jellemzője. a TÁL viszont a tág szélesség. Valaha széles völgy, kitáruló mezőség értelmet is hordozott.

A T hangcsoport – ÓTA – a mozgással, tETTEl kapcsolatos szavakban is értelemhordozó: mATAtó, matATÓ, vezETŐ, régiesen: ÁTALlép, sok UTAt jár be.

A PILÓTA a vezetői ülésen LAPÍTÓ, onnan nem mozdulhat el, ameddig a jármű mozog.

PiLóTa – LaPíTó hangváz: P-L-T – L-P-T.

A PILÓTA nagy távolságokon ÁTLÉPŐ.

PiLóTaáTLéPő hangváz: P-L-TT-L-P.