PILIS – Tonzúra. A kenyér gyürkéje. [NEM szláv] A PILIS P.L – L.P gyökre épül: PiL – LeP. A PI ősgyök takaró, borító értelmű. A PIL gyök p > f váltással: FEL, FAL (emelkedés, magasodás). De p > b és l > r váltással magas BÉRc, ez p > v váltással VÁR, mint megfigyelésre alkalmas őrhely. Az ómagyar ősnyelven a bőr egyik neve: PEL, amely beLEPi, LEPelként, lePELként borítja (bőr, borít, fölként lep) a testet. Egyes tájakon a tejFÖL neve PILi, amely beLEPi a tej FELületét. Az L hangcsoport – ILI – a pILIs szó fELÜlet, felÜLEtet jelent. A tejföl pILI, pILIs a tej, ha fÖLEs. Egyébként is könnyed jelenségek leírója: dALOl, ALOm, ÁLOm, nyugALOm, szerELEm és mások. A CzF Szótár leírása: „az egész ,pilis’ szó eredetileg am. fölös vagyis felső valami; ezen értelem rejlik a 2-ik értelembeli pilis, nyitravölgyiesen: piliske szóban is, mely t. i. a megszelt, levágott kenyérnek felsőrészét vagyis tetejét jelenti; vagy pedig a pil rokonítható vil gyökkel is, midőn valami világost jelent, milyen valaminek a kopasz, sőt az első vélemény szerént is általában felső része. Így a hé v. héj is jelent 1-ör felső takarót v. burkot, 2-or általában magasat, pl. a héja, fennhéjaz szókban. Ezek szerént a kopasz, csupasz, pilis, értelemben rokonok, t. i. mindenik valami kilátszót mintegy világító tetejűt, általán fölszinűt jelent. […] A szláv nyelvben is eléjön ples és hihetőleg ezen törzsből plesivi am. kopasz, plesivosty kopaszság, plesina hézag. 4) Növénytani […] sziromnemű levél vagy pikkely, mely a lepel vagy bokréta valamely részén vagy mellett, kivül vagy belül fejlik ki, s rendszerént mézedényül szolgál, amilyen van a sisakvirágban, hunyorban. Ez értelemben is a pilis valami felsőt vagy fölöset jelent.” Kiem. K.S. A szózáró L.S – S.L gyök: LiS – SeL, amely jelen van a LES, mint magasLES, megnevezésben. A fordított S.L: SeL gyök, mint a vigyázó hatalmat magaSLati őrhelyén képviSELő SILbak** = őrszem. Összegezve: a PILIS* szó nem szláv eredetű. Ómagyar nyelven adott nevek évezredek óta: PELES, PILISke, PIRICSke a Kárpátokban, ahová szláv a névadások idején biztosan nem járt, mivel akkor szláv nyelv még nem is létezett. A PILIS névadó jellemzői, s minden vonatkozása magyar nyelven értelmezhetők. A szláv nyelvek vették át a magyar nyelvből.
/*/ A PILIS szóról Czeglédi Katalin: A Pilis című írása: https://m.facebook.com/bb.eke.2015/posts/1015825905117078
/**/ E gyök ily értelemben kiesett a magyar nyelvből, talán a német SCHIELen, holland SCHEEL = kancsal. Kancsalul LES, figyel, a LESkelődés SILány tett. A silBAK, BAKter szavakat a BAK > VAK váltás teszi érthetővé VAKsin LESi (sil – les) a TÉR eseményeit. A VAKsi = szem. AzoN át, vaksiN át lát, néz. SIL-BAK = LES VAKsin, BAK-TER = a TÉR VAKsin figyelője, azaz élő TÉRfigyelő.