PIAC – Napi szükségleti cikkeknek, különösen élelmiszereknek erre kijelölt helyen, téren folyó rendszeres adásvétele. [NEM olasz]
A PIAC szó a PI – IP ősgyökből indul. A PI ősgyök egyik jelentése értelmében egy terület lefedése, takarása. De más is.
A települések alapításának elsődleges feltétele mindig a víz léte vagy nem léte. Bár a települések általában patakok, folyóvizek mentén alakultak ki, valaha a kezdetekkor – a helyi adottságok szerint – minden helységnek volt egy közös kútja a település közepén. Vagyis az első házakat a falu alapítói egy forrás, kút: PI, PÜ köré építették.
Ha elemezzünk a PIAC szót, a kiejtés szerinti hangzásban: PIJAC, akkor a PI, PIA, PIJA – víz és a JA JAC – játsz szóalakhoz érünk. Tehát a falu magva valaha a víz, a kút, a PI (pü) körüli JÁCcó (játszó), libalegelő körül alakult ki.
A PIJac a falu (majd város) házai által körülvett, körülölelt, védett FIJa tér, akár a POJána, az erdő PUJája, védett kicsinye, FIJa.
A J hangcsoport – IJA – jelen van a fIJAk, IJAk, szÍJAk szavakban. Az ilyen terek lehettek FIJAK, ifjak JÁTSZóterei (fijátszó) is, régi – a mindennapi élet mozzanataiból összeállított – játékokkal: lovaglás, bajvívás, ÍJÁszat stb. Az majdnem biztos, hogy a kút, PI és JÁTSZótérnek előbb nem volt köze a vásárhoz, de később „egymásra” találtak. Kellett egy hely a vásártérnek, és ez a kút körüli tér, a pIJAc alkalmasnak találtatott. E területen gyűlt össze a vásári sokadalom népe, a sok, ki tudja ki, IJA-fIJA ember. Az IA kötött magánhangzó-páros a hangoskodó kIAbálás, rIAsztás jelenség kifejezője is, és ez jellemzi is a PIAC életét.
A PIACtéren, vásártéren vásárok alkalmával egyébként is megjelentek a mutatványosok, bűvészek, szemfényvesztők stb. Tehát nem volt idegen a tértől a játék hangulata. A PIACtér egyenes, laPÁLYos (hangzás: pája, pálya) volt.
Van Székelyföldön, Oklánd és Vargyas közti erdős részen egy lapos tisztás, amelyet LAPIAS, LAPJAS tetőnek neveznek, s amelyen nagy lapos lapi levelű növények nőnek, lapos és piás, azaz vizes is. A vásártér olyan helyen lehetett, ahol víz (pi, pü) is volt a közelben, embernek, állatnak egyaránt. A PIAC neve e jellemzők nyomán is alakulhatott ki valaha.
A CzF Szótár leírása: „Közvetlenül egyezik az olasz piazza szóval, melylyel rokon a német Platz, sőt a latin platea és görög plateia is, mely utóbbiak utczát, útat jelentenek; valamennyinek törzse a görög platuV (= téres), melylyel ismét egyeznek a germán platt, plad, flad, flat, franczia plat, olasz piatto stb.” Kiem. K.S.
Csakhogy a görög nyelv az ómagyar ősnyelv utódnyelve, a latin szintén, és a szó a LAPOS módosult alakja (pla – lap, hasonló a plé – lapos lemez). Az eredet mindenképp ősnyelvi. Az utódnyelvek itt említett piazza, platz, platea, plateia szavai ebből az ősnyelvi szóból módosultak, de csak a lapos tér értelmet rögzítették, a többi névadó jellemzőt magyar nyelven lehet átfogóan körülmagyarázni.