PEST (pest) – Kemence. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: bolgár] A PEST név P.S – S.P gyökbővítmény: PeS – SeP (s > zs: pezs). A P hangnak, a PE – EP ősgyöknek a védelem, takarás értelme jelen van a szóban. A PEST, a kemence takart hely, de a fűtött, meleg PEST oltalom is hideg esetén. Az ES ősgyök egyik jelentése kiterjedés, terjedelem, például a: tESt, ESő, repES, tESped és más szavakban. Aki kerES, nagy területet kutat át. A CzF Szótár bő leírást ad: „A régi nyelvben, sőt ma is némely tájakon, pl. Nyitravölgyében am. kemencze. Ferenczi J. szerént a székelyeknél régi neve a kemenczének. Incze József szerént a ,pest’ szót magára Háromszéken nem használják, hanem csak más szókkal öszveköttetésben, pl. pest alatt am. kemencze alatt; pest alja am. kemencze alja; a pest alá = a kemencze alá; pest mögé = a kemencze mögé; pest mögött = kemencze mögött. Olyan vagy mint egy pest, azaz elhízott nagy testü. (mind székely szólamok). Hasonló hozzá a szláv pecz, mely talán a pecsjem, sütök, égetek igével rokonítható; azonban a pest gyöke a perzsel, pergel, pernye stb. rokon értelmü magyar szókban is megvan; […] pessbűz v. pezzsbűz a székelyeknél am. persbűz, nyárs MOLNÁR A. szerint és tájdivatosan: nyáss stb. tehát egész épségében perst, pesst volna; […] E szerint pest = perst, v. pesst, t. i. tüzelő hely. Hihetőleg innen vette nevét hazánk legnagyobb városa Pest (talán téglaégető kemenczéktől).” Kiem: K.S. PEST nevében levő gyökök mind a tűz, forróság, mind a tüzet oltó víz és felüdítés értelmét hordozó szavak alapelemei. A PES gyök, a PES, (s > zs) PEZS, (perzs) tűz jelentés mellett, az ellenoldalon a PES – SEP (s > cs) PES – CSEPP, vizet jelent, esetleg PEZSgő vizű forrást. A kisbaba EP, PÜ vízkérő szavai a bizonyítékok az ősgyök génekben jelenlétére. PEST a Duna mellett terül el, lévén a víz, a PES városa, ám a PEST szó kemencét jelent még Székelyföldön is. A szláv PJECS a magyar PESS, PERZS szóból módosult. Bizonyítékok ezrei állnak rendelkezésünkre, hogy a hivatásos nyelvészek által szláv nyelvből származtatott összes szó ősnyelvi, esetenként későbbi magyar nyelvi eredetű. Óriási csalás megy végbe, ordító hazugságokkal, épp mint a politikában, pénzrendszerekben, társadalmi elemzésekben! A nyelvészek beadták a derekukat a hivatalosan diktált irányzatnak, holott egy részük tudja, hogy minősített csalás megy végbe a nyelv kárára. Minden szó több – legkevesebb három – névadó jellemző nyomán állt össze. PEST város nevében a PÁST értelem is jelen van, mint nagy rét, legelő, vagy viadalra alkalmas hely. A PeST – PáST hangváz: P-S-T – P-S-T. A kemencét jelentő PEST szóval azonos hangvázra épül a TEPSI, amelyben a sütnivalót behelyezik a PESTbe. A PeST – TePSi hangváz: P-S-T – T-P-S. A PEST szót ST párosa is magyarként azonosítja. Az ST hangcsoport – EST/I – a fÜSTÖl, kÓSTOl, lUSTA, nŐSTÉny, pÁST, palÁSTOl, sISTEreg, kASTÉly, ÜST stb. olyan szavak, amelyek valamilyen okon kötődnek meleghez, testhez, kiterjedéshez, sütéshez, főzéshez. Az ST páros a szóban, jellemzőt rejtő alvó S.T – T.S gyök: SüT – TüS, TOS (s > z: tűz vagy s > cs: tocs, azaz víz) hangjaival. A SÜT, SUT fordítottja a sürgető TÜStént, amely mind a kemencével, mind a meleggel, TŰZzel kapcsolatos. Ugyanakkor a víz értelemhez is: SÁTé, vízinövény, TŐZeg a láp terméke, amely tüzelő, s > cs váltással: TÓCSa. A PEST szó minden vonatkozásban magyar értelmű, eredetű. Semmilyen bolgár vagy más szláv nyelvelem nincs a szóban. Ha azokon a nyelveken így mondják, akkor ősnyelvi örökségük, de e szavak csak a mai magyar nyelven elemezhetők, mivel ez a nyelvi titkok magyarázó nyelve.