Ősmag(yar)-nyelvi szavak
PÉK – Kenyeret, péksüteményt készítő iparos, szakmunkás. [A MÉKSZ szerint: német] A CzF Szótár így ír a pékről: „Általán elterjedt divatú idegen szó, németül Bäck, Bäcker, magyarul: sütő.” Majd a pokol szónál: „a német backen törzse (back) is egyezik a ,pokol’ pok törzsével.” A backen jelentése süt. Ki süt? A pék. A páka sütővas. Vagyis a P-K gyökcsaládhoz tartozik a pék (pák, pok) szó is, mely szintén magyar. A tűzzel, parázzsal kapcsolatos jelenség: ropog, pattog, pukkan. Az égő gyertyát koppantóval tisztítják meg az elégett kanóctól. A pír, parázs, pörzsöl, perzsel stb. szavak alaphangjából indul a pék szó, épp mint a páka, pokol. Tűzről van szó, hőről, égetésről, sütésről. A P-K gyökcsoport tűzzel kapcsolatos jelentésű. Ilyen még a pikírt – éles, csípős, ingerült, sértődött, hegyes vagyis tüzesen tűző, kellemetlen hatású. Vagy a pikíroz – tűzdel, ezt a kertészek használják erre mifelénk. Kipikírozzák a palántákat, amikor kitűzdelik az ágyásokba. Tehát a P-K gyökcsoport a tűz gyökkel kapcsolatos. A jelenség megnevezése innen jutott a német nyelvbe, mely évezredekkel később alakult ki az eredeti ősmag(yar)-nyelvből.