Bérnyelvész: „A hang nem értelemhordozó a szóban, a hang csak ott van, s a szó azt jelenti, amit.”
PATAK – a Magyar Etimológiai Szótár szerint: „patak – kisebb folyóvíz’. Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák potok (‘patak’), a tek-, tecs- (‘folyik’) tőből. A magyar szó nyíltabbá válással alakult ki.”
– Fordítva, innen oda?
– JAJ NEM! Mi nem alkottunk, csak loptunk szavakat. A magyar nyelv, feltöltődő nyelv. Ennyi!
Eddig a bérnyelvészi hazugság.
–
Akkor, ahogyan Jókai Mór mondta: „Ott kezdeném a dolgot, ahol minden emberséges ember szokta kezdeni, tudniillik: az elején.”
A kisbabánál, az ő szóhasználatánál, mert az a mérvadó!
A kezdő PA ősgyök, a kisbaba által vízre használt, nemzetnyelvtől független PÜ, ÜP, EP, EPI szavát idézi.
Vízért EPEd a szomjazó. Ha fogy a víz: APAd. A víz nélkül EPEdő, szomjazó talaj megrEPEd. Ha falra loccsantják, egy része megtAPAd, a többi lecsÖPPEn.
Ebből bővül a P.T – T.P gyök: PaT – TaP, amely már jellemzőt rejt, ugyanis a PATak, kisebb-nagyobb kövek-kavicsok közt PATtogón, TAPgatózón, csobogón folydogáló, viszonylag PITi, keskeny vízfolyás. A PATak vize TÁPolja, TÁPlálja a nagyobb folyót vagy tavat. A mellette elterülő megművelt veteményeket a PATak vizével locsolják, TÁPolják, PÁTYolgatják. Árterületén kialakulhatnak TOPolyák, POcsolyák.
Letagadhatatlan teremtés ősnyelvi kifejezés, és csak magyarul bontható, magyarázható. Az AP, PA, PO, PI stb. mindannyi ősnyelvi, vízjelentést hordozó ősgyökök. Ezek beépültek, folyók valaha ősnyelven adatott megnevezéseibe is: IPOly, PÓ, PIavé, PIna, POtomac és mások. De a POcsolya, toPOlya, lÁP is víz.
PATak vizéből isznak az állatok is, TÁPolja őket. Élvezettel TAPosnak, PAncsolnak benne PATáikkal, TAPpancsaikkal.
A CzF Szótár így ír felőle: „E szó a rokon gyökhangu magyar származékokkal szintén hangutánzó rokonságban látszik lenni, s egyezik vele legközelebb az ujgur atakh; szintén rokon vele a persa patádak, […]. Továbbá a csagatajban patak, és a törökben batak am. mocsár. Egyezik vele a szláv potok is[…].” Kiem: K.S.
A POcsolya vize PÁllik, PÁrolog, ÁPOrodó szagot áraszt.
A T hangcsoport – ATA – jelen van a vízvonatkozású csATAk, lágyítva: a lATYAk szóban. A csATAkosra izzadt lovat lecsUTAkolják, ha szomjas, megITAtják. A pATAkot gÁTOlhatja valami a folyásában, vagy tudATOsan épÍTEnek gÁTAt, hogy fűrészüzemet, malmot működtessen. Aki pATAkon gázol át, csATAkos vizes lesz.
Vannak erős sodrású hegyiPATAKok. A pATAK nevében ott van a lendületesen, KAPATosan támadó ATAK megnevezés. PATAK – KATAP teljes átfordítás. A hegyiPATAK magasról nagy súllyal érkező vízesése, mintegy KATAPultálva zuhan lefelé.
A T.K- K.T gyök: TaK – KaT. Nedvjelentéssel a TOKány szóban. Az orr nedve, TAKony. A kis paTAK, vízfolyás csörgedező hangja TAKmál, TUKmál, duruzsol, beszél, PATtog, KATtog ide-oda TEKeregve, kacskaringózva a köveken, kacarászva folydogál. TEKerőPATAK, székelyföldi Gyergyó-medencei falu.
Ősnyelven a beszélgetést kifejezték a PA, PAL, PAT gyökökkel is (paláver, patvar), de e mellett TUKmálásnak is mondták, TUKmál, TOKmál, TAKmál.
A kis PATAKocska, paTAKOCSka csörgedező hangja lehet névadó. A moldvai TEKUCS (Tecuci), valaha magyar TAKOCS város neve a paTAKOCSka szóból alakult.
Mondják, hogy az ukrán TAKOCS = patak szóból.
Honnan az ukrán TAKOCS, mint PATAK?
Magyarul a vízforrás: KÚT, kicsinyítve: KUTACSKA. De van más vonatkoztatás is. Ami a KUTACSKÁban, paTAKOCSkában vizes, CSATAKos lett, szárazra CSUTAKolják.
Van bő ukrán nyelvi: gyök oda-vissza, hangcsoport stb. vonatkoztathatóság?
A mai liberál-divatosan ukránbarát nyelvész nénik, bácsik tudják.
Az erdők közti sekély PATAKok medre is útként szolgált a fogatoknak. A PATAK mellett vezető gyalogút, ösvény neve valaha: PATAKI út.
Ez maradt fenn románul POTECA, kiejtve POTEKA néven.
Ez is ősnyelvi, azaz magyar eredetű.
PaTaK – PoTeKa hangváz: P-T-K – P-T-K.
Az ösvény angolul PATH, oroszul, horvátul, ukránul PUT, szerbül PUTAnja, mindannyi a PAT gyökből.
PATAKnak éltető TÁPOK, a mellette feltörő források. Azok látják el vízzel bőven.
PaTaK – TáPoK hangváz: P-T-K – T-P-K.
A PATAK szó a magyar nyelv sajátja, a szláv nyelvek a teremtés ősnyelvéből, az ómagyar nyelvből örökölték.