PARADICSOM, PARADICSHON – A Biblia szerint az első emberpár boldog életének színhelye. [bérnyelvész: latin < görög] A PARADICSHON név a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP. A PAR gyök, a PARA hangcsoport egyik jelentése: védelem, takarás, hárítás. Ezt az Éden szó is igazolja. A PARADICSHON vagy PARÁDICSHON lakói vÉDENcek voltak.
A CzF Szótár szerint is a szóalakja PARADICSHON lehetett.
A PAR jelenti a piros szín tüzét, a leggyönyörűbb színt, az utolérhetetlen szépséget. De jelent életteli PÖRgést mozgást, iPARkodást, serénységet. Kaptak magatartásra, viselkedésre vonatkozó PARancsot, törvényt a felsőbbséggel szemben, saját javukra, egy meghatározott átléphetetlen PARtvonallal.
A PAR gyök még jelenti a PÁRa, az éjszakai harmat felüdítő hatását. A PARlag szóban a növényzet buja sokaságát. A kert gyönyörű PARkszerű, (p > b) BERekszerű BIRodalma országnyi nagyságával bejárható, BARangolható volt, az állatok szelídek, BARátságosak.
Egy szép, üdvös, PARÁDÉS hon, DICSő lakhely. Ajánlott volt megmARADni az isteni védelem törvényében. ARAD jelentése menedék, menekvés, megmARADás. SzétÁRADó áldás – a minden jóval ellátottság, a környezet kelleme. Az ember tudatában volt PORszemnyi PARányságának az óriási világegyetemhez viszonyítva. Csak így őrizhette meg a csodálatos szépségű, DICSő természet közepén való boldog lét állapotát maga és utódai részére.
A PARAD – DARAP (p > b) fordítás azt is jelzi, hogy a Föld bolygó felszínének egy DARABja volt elkészítve így, mintának.
Az R hangcsoport – ARA – jelent mérhető értéket: ARAny, kARÁt szavakban. Kellemes ízeket: nARAncs, bARAck. ZártkÖRŰ védelmet, a megmARAdás esélyét: ARAd, VÁRAd, gARÁd, PARÁd, JERIkó, JERUzsálem szavakban. A PARAdicshon ÖRÖkéletre bEREndezett védett hely volt.
Az R.D – D.R gyök: RaD – DaR, az eREDet, a DERű, boldogság helye. A D hangcsoport – ADI – ADOmány, minden kutatható tUDOmány erEDŐ helye, az első emberi élethely, jelképes ODÚ, ÉDEn, mint ÉDEs otthon. Ádám egyedülléte alatt, itt tanulmányozta az állatokat, növényeket évtizedeken át, és mindennek nevet adott legfőbb jellemzői szerint.
A D.CS – CS.D gyök: DiCS – CSoD, a tökéletes teremtés DICSő állapota, a hálaadó DICSéret hangját érdemlő CSODaszép környezet.
A CSH hangcsoport – ICSHO – a paradICSHOni állapotokért dICSHImnusz járt volna a Teremtőnek.
A H.N – N.H gyök: HoN – NoH, a HON, ottHON, ahol a megNYUHgvás kellemes NOH sóhajával dől HUNYni NYUHgovóra.
Összegezve: A PARADICSHON, gyönyörű, PARÁDÉS, felüdítő, minden DICSéretet megérdemlő HON volt az első emberpár számára.
A CzF Szótár felsorolja a különböző nyelveken módosult szót: „[…] a hellen paradeisrs, latinosan: paradisus, mely azonban szintén a régi perzsa vagy más régi néptől kölcsönöztetett, minthogy a perzsában paradaészasz, a szanszkritban paradésza jelent idegen és legjobb, legszebb tartományt […] a héberben pedig pardész, az arabban firdausz (többese: farádísz) am. kéjkert […].A latin paradis-us ,us’ végzetéből a magyar nyelvérzés ,om’-ot csinált, valamint ,Aegyptus’-ból is ,Egyiptom’-ot. (Paradics-hon? Egyipt-hon?).” Kiem. K.S.
A sok szóegyezés ugyanazon forrásból eredést jelenti. A PARÁDÉS HON, DICSő lakhely, PARÁDICSHON megnevezés az első ember nyelvén a nyelvek magván, a ma is élő ősnyelven, a magyar nyelven adatott. Ebből eredően a magyar nyelvet beszélők nem fordítják héberből, perzsából, latinból, görögből, mert egyenesen az eredeti nyelven kapták a szót. Azokban a megemlített nyelvekben csak a módosulat van jelen, ám minden szóalkotó elem értelmét kiemelő, érthetővé tevő, átfogó magyarázatot egyiken sem lehet adni rá.
E helyről kétszer indult az emberi élet folyamata – ÉDEN, majd később a Folyóköz Mezeje, MEZOPOTA vagy SINEÁR, CSINEÁR, ugyanaz a térség.
PARADICSOM – Húsos, leves, piros bogyótermésű konyhakerti növény. [bérnyelvész: paradicsom alma ’ua’ német] A PARADICSOM a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP.
A PA ősgyök itt is a gyümölcs féltett védelmét és benne rejlő, a test sejtjeit védő elemeket jelenti. Ehhez hozzájönnek a többi jellemzők: a PAR gyök a mutatós, PARÁDés tűzPIRos szín.
A PARADICSOM a legízletesebb konyhakerti zöldséggyümölcs, a szívre legjobb hatással levő. Erre mutat a gyümölcs négykamrás szerkezete is.
PaRaDiCSoM – PiRoDó CSoMó hangváz: P-R-D-CS-M – P-R-D-CS-M.
De lehetett PARÁDÉ CSOMÓ vagy talán PARÁDI CSOMÓ is.
PaRaDiCSoM – PaRáDé CSoMó – PaRáDi CSoMó hangváz: P-R-D-CS-M – P-R-D-CS-M – P-R-D-CS-M.
Az R hangcsoport – ARA – érték és védelemjelentést visz be a szóba. Hasonló értéket jelentő az ARAny, ARA, bARAck, nARAncs mandARIn és más szavakban, ami azt jelenti, hogy a pARAdicsomnak valamilyen nagyjelentőségű élettani értéke is van a finom íz mellett (szíverősítő).
Az ARAd név, védelmet, megmARAdást jelent. Ezt jelentette ARAD városának neve keleten, az ősi földön, és az alföldi ARAD is.
Az R.D – D.R gyök: RaD – DaR, eREDő erő, amely a gyümölcsben van. De a fénytörésből eREDő első szín is, amely PIRos, és az ősnyelven, RED néven is nevezték.
A D hangcsoport – ADI – kellemes hangzású az ÉDEs, ÜDE és más szavakban. A parADIcsom gyümölcse igazi ADOmány. A DICS a méltatás szava.
A CS hangcsoport – ICSO – a paradICSOm nagy nedvtartalmú, leve kifACSArható, lOCSOg, tOCSOg, lECSEppenve pECSÉtet hagy.
A szóvégi CS.M –M.CS gyök: CSoM – MoCS, a gyüMÖlCS törhetősége, VACSkolhatósága (m > v). A gom, tom, tömör, gumó, CSOMó – gömbjelentésűek. Az OM az alma, OMa hasonlóságára mutató.
Minden szóeleme magyar, nem német!
.jpeg)