PAPRIKA – Halványsárga vagy zöld, éretten piros termésű fűszernövény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb-horvát] Kezdjük azzal, hogy a magyar nyelvben a PA ősgyök védelem, takarás jelentésű is (erről a P bevezetőben). Ezek szerint a PAPRIKA olyan tápérték hordozója, amelynek élettani hatása meghatározó az ember számára. Ma már tudjuk, hogy ez a C-vitamin.
A növény, a termés neve nem véletlenül indul a PA ősgyökkel. E gyökre irányított az emberi génekbe épített nyelvszerkezeti váz az ötletszerű, önkéntelen, ösztönös névadásnál. Minden névadásnál a kezdő gyök az érzékekre való első hatás hangban megjelenő visszahatása. A kisbaba az érdekes hanghatásra: HA! A villanásra: LÁ! Így az ízlelésnél: PA, azaz ehető – PA-PA. Így indult valaha az ősnyelven, ősmag-nyelven, az ősmag(yar)-nyelven. De minden név három névadó jellemzőt tömörít. Tehát az ötletszerű, ösztöni ihletésre kibökött első gyökszóhoz hozzátapad a továbbiakban tapasztalt jellemzők leírása. Az alap: PA-PA. Vegyük a PAP gyököt alapul. A PIPpant, SZIPpant jelenthet enyhe csípést is. Székelyföldön a kígyómarást, csípést SZÍPásnak mondják. Tehát a PAP gyök jelentheti a csippentő hatást is. A PR kötött mássalhangzó-páros PíR, PeRzs, azaz éget jelentésű. Tulajdonképpen ez a P.R – R.P, itt PR párosként alvó teremtőgyök, amellyel oda-vissza építhetők szavak. A RiPakodó PaRázs hangulatban, haragosan, csípősen kiabál. Székelyföldön aki RIPpadozik: ujjongóan vagy fenyegetően kiáltozik, vagyis PERzselő PAPRIKÁs hangulatban van. Ugyanakkor a PIRos színre is mutat. A megmunkálás utáni aPRóra őrölt, aPRított, PoRított értelmét is adja. Az R hang ösztönösen ajakra törő hang az eRős dolgok tapasztalásánál. Az IK gyök jelenléte gyors mozgásra (kedvező íz, csípés) serkentő: IKlat. A szóvégi KA kicsinyítőnek is vehető, de mindenképp a kedveltségét jelenti. Hogyan lett magyar különlegesség? A PAPRIKÁt a lexikonok dél-amerikai eredetű növényként írják le, amelyet elsőként Kolumbusz orvosa hozott Európába. A mára már nyilvánvalóvá vált igazság, miszerint az inkák, kecsuák, sziúk, dakoták magyar nyelvű népek voltak, tehát alkati, belső szervi felépítésük hozzánk hasonló. S mivel ők szerették, kívánták, használták, szervezetüknek, belső szerveiknek szükségük volt rá, így a magyarság rálelvén, ugyanolyan belső szervi felépítéséből eredően rendkívüli szükségét érezte, meglepő gyorsasággal általánosan átvette, és egész konyháját, konyhaművészetét teljesen a PAPRIKÁra építette föl. Úgy tűnik, mintha ez már megvolt nekünk valaha (akár a kukorica, krumpli), de ekkor találtunk rá újra, s mivel élettani igény volt rá, villámgyorsan terjedt a magyar konyhákban. Ezt a megnevezést nem is torzítják el más nyelvekben sem, mivel meghatározó magyar konyhaművészeti szakkifejezés, magyar konyhára jellemző, úgynevezett hungarikum. A nevéről írtak, mondtak már ilyent-olyant. A MÉKSZ szerkesztők eredet megállapítása szándékos ferdítés, amellyel teljesen lejáratták magukat, e szempontból nem szabad komolyan venni őket. Az ősmag-nyelv, mint megtervezett nyelv, vázszerkezettel rendelkezik, amelybe illeszkednie kell a jellemzők alapján megadott megnevezéseknek. Van sajátos hangzástörvénye (ez minden más nyelvnek is), amelybe illeszkednie kell a kifejezésnek, különben nem rögzül. Állítólag a szegedi ferencesek, tehát papok kertjéből terjedt el az országban, és mondják, hogy csípőssége miatt PAP RÍKAtó-nak nevezték. Pap ríkató? Ha utólag szőtték hozzá, akkor is találó. Az összes elnevezéseket nyelvünkben egyszerű emberek adták ötletszerűen, pillanatnyi benyomás, látvány, érzés alapján, a megtervezett nyelv, vázszerkezetébe és hangzástörvényébe illeszkedően, mint mindennek a történelem folyamán, nem hívtak tudálékos, okoskodó nyelvészeket. Nem volt szükség rájuk. A nyelv belső, íratlan hangzástörvényei, meghatározott kereten belül megfelelő teret adtak a szóképzésre, és csak az oda beillő maradhatott meg a használatban. Lásd még a kukorica, cirok címszavaknál az érdekes névadó jelenséget.
PARADICSOM – Húsos, leves, piros bogyótermésű konyhakerti növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: paradicsom alma ’ua’ német]
A PA ősgyök itt is a védelmet jelenti. A PARADICSOM a legízletesebb konyhakerti zöldséggyümölcs, a legjobb hatással van a szívműködésre. Erre mutat a gyümölcs négykamrás szerkezete is. Ehhez hozzájönnek a többi jellemzők: a PAR gyök a mutatós, PARÁDés tűzPIRos szín, AD – ADomány, DICS a méltatás szava. Az ARAD védelem, megmaradás. Ezt jelentette ARAD városának neve is. A szóvégi CSOM, gom, tom – tömör, gumó, csomó jelentésű, az OM az alma, oma hasonlóságára mutató. A szónak minden eleme magyar!