PANYÓKA – Ujjas felsőruhát vállára vet. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A PANYÓKA P.NY – NY.P gyökből képzett szó: PaNY – NYaP (p > f, ny > n: fon). Mi a PAN, PANYÓK? Mely testrész? A két váll, PONk és azok vonalán a hát, közvetlen NYAKkörüli része, amely kissé domború, PONkos, PANos: PANYÓK. Ez a PANra NYAKbavetett – karba nem fűzött – mellény dolmány, mente, kabát, köpeny stb. a PÁNYvával, zsinórral rögzített, PANYÓKÁra vetett* viselet. Legfőbb értelemhordozó hangja az NY hang. A lágy hangok, köztük az NY, nem a feszes, erős, kemény dolgok megjelenítője. Az NY hangcsoport – ANYÓ – a pANYÓkára vetett mellÉNYÉt, kabátját, köpENYÉt, csak lazán, kÖNNYEdén, kissé hANYAgul, rákANYArítja a vállára. Ez a hagyomÁNYOs magyar öltözet része. A régi, PANYÓKÁn, NYAKban, félvállon hordott dolmÁNY, mente, kacagÁNY, látvÁNYOs, mutatós volt. A PANY gyök – minthogy minden hang, gyök, megnevezés legkevesebb három értelmet tömörít – a FON változata, fonat, zsinór, kötél, amely lazán megeresztve rögzített. A lovat PÁNYvára kötve engedik legelni egy behatárolt helyen. A PANYÓKÁra vetett mente egy zsinórral volt átkötve, hogy ne tudjon lecsúszni a PANról, NYAKról, vállról. Az NY.K – K.NY gyök: NYóK – KaNY, a NYAKba KANYarított. A K hangcsoport – IKA – a panyÓKÁra vetett, nyakba AKAsztott dolmány ÉKEs látvány, megAKAdt a fehérnép tEKIntete rajta. A magyarok szépen, díszesen öltöztek. Ezt már a görög történetírók is megjegyezték. Egy jó vágású, délceg, díszmagyarba öltözött, PANYÓKÁra vetett dolmÁNYOs magyar vitéz, az egész – rizsporral sápasztott, térdnadrágos, fuszeklis, nyápic, fejtetűfészek-parókával cifrított – bécsi császári udvari társasággal fölért. MÁRIA TERÉZIÁnak volt ízlése – miért ilyen magyar fiatalokat választott testőrsége tagjaiul az utolsó szálig, és nem hózentrágeres, papucsos raccsoló németeket. A PANYÓKA szó nem a szláv nyelvekből ered és nem is az ő közvetítésükkel került be a magyar szókincsbe. /*/ Vicces székely szólás: Vegyél valamit a púpodra.