PALACK – Ital tartására való hosszúnyakú üveg. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < germán] A PALACK P.L – L.P gyökből képzett szó: PaL – LaP. Alapszava a PA, amely védelmet is jelent. A PALACKban védve van az ital.
A CzF Szótár szerint: „[…] ha ezen edényben, úgymint kulacsban, alapértelmül a lapos formát veszszük, úgy valószinü, hogy némi hangátvetéssel am. lapacz.” A PAL gyök fordítva LAP. A PALlos LAPos kard. A PALló LAPos deszkából készül. Régen kissé LAPosított alakú, fából faragott vagy cserépből készült kulacs, PALACK – LAPACK volt használatban. Az L hangcsoport – ALA – több más jellemző mellett a viszonylagos kis méretet, ALAcsonyságot jelenti a szóban. A PALACK CK páros véghangzója jelzi, hogy kedveNC edény lehetett, mivel becézett végű a szó. A CK páros a magyar becéző hangkészlet része. Bizonyítékként, íme: barack, bohóckodó, bucka, cicka, cickó, evickél, fickándozik, fickó, kackiás, keckena, kekeckedik, kuckó, lapocka, lecke, mackó, malacka, packa, palack, peckelődik, racka, tarack, vackol stb. A C.K – K.C gyökkel: CuK – KaC alkothatók a CIKi, CUKi, KACag és más hangulatkifejező szavak. Semmilyen szláv vagy germán elemet nem lehet felfedezni ezekben a szavakban. Ha a germán, szláv nyelvekben hasonlók vannak, akkor azok az ősmag(yar)-nyelvből eredők.
PALACSINTA – Liszt, tej, tojás, cukor híg keverékéből zsírban kisütött vékony összegöngyölt, ízesített tészta. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: román] A PALACSINTA P.L – L.P gyökből képzett szó: PaL – LaP. A PA gyök takarás jelentése a PALACSINTA szóban is jelen van. A PALACSINTA nagy LAP, amely betakar egy felületet. Az L hangcsoport – ALA – itt az elterülő LAPos ALAcsonyságot jelenti a szóban. A CS hangcsoport – ACSI – a cselekvést. A PALACSINTA játékos hangszínű is, és nem véletlen. Már az ötlet játékos volt hajdanán, csak egy talpraesett, ötletekkel teli szerelmes asszony találhatta ki ezt a CSIpkézett szélű, néha belső lyukmintákat kiadó, vékony, kerek költeményt, amelynek végül sok változata alakult ki az idők folyamán. A CSI gyök a CSInál, szóban: CSElekvés, alkotás. Az IN kellemi gyök, amely a fINom szóban érINti az ÍNYre hatás értelmét. A CSINTAlan tészta LAPOcska végül PALACSINTA lett. A román nyelvbe is az ősmagyarból ment át talán latin közvetítéssel, PLĂCINTA alakban, ami LEPényt, ez esetben LAPOs (pala – lapa) tésztasüteményt jelent. A CzF Szótár latin eredetet sejt. A szóban az elkészítési CSElekvés is jelezve van a CSIN gyök által. Ez a magyar CSI, CSE gyökből jön, amely CSEles játékosságra, CSINTAlanságra utal. Ugyanakkor van az NT páros értelemadó hangcsoportja, az INTA, amely eldönti a szó eredetét, mivel letagadhatatlan ősmag(yar)-nyelvi eredetazonosító. Más szavakban is kellemi jelentésű: csINTAlan, érINTŐ, hINTA, kacsINTÓ stb. Ez kellemi vonatkozású (in – finom). Jelen van az utódnyelvi alakban, a román plăcINTA szóban is. Sem a lepénysütés, sem a PALACSINTAsütés nem az alig több mint kétezer éves latinoktól, vagy a még jóval fiatalabb románoktól ered, hiszen ez az egyszerűen elkészíthető ötletes tésztatermék már a történelem hajnalán részét képezte az étrendnek, persze nem a mai, hanem kezdetlegesebb formában. Íratlan törvény, hogy az egyszerűtől haladunk a bonyolult felé. És még egy személyes megfigyelés alapján kialakult vélemény: ma is csak az olyan nő tud finom, ízletes, vékony, hígPALACSINTÁt sütni, aki érzelmileg gazdag, igényes, netán szerelmes. Azaz: lássam az általad sütött PALACSINTÁt, és megmondom milyen nő vagy. Mert a PALACSINTA egy szerelmes költemény!
PALÁNTA – Melegágyban, meleg helyen magról átültetésre nevelt fiatal növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A PALÁNTA szó a P.L – L.P gyök bővítménye: PaL – LaP, amely a gyenge könnyedséget leíró P hangos ősgyökből indul. Ezekkel alkotható a PALló (könnyű lengőhíd), az elszálló PÁLló PÁra. A PIhe, PIlle, PIllant szavak. A PA gyök takarót, védelmet jelentő, s mint ezt igénylő PIci növényként azonosítja. A PA, PÁ az aPA, PÁtyolgat szavakban a védelem, gondoskodás értelmét rögzíti. Az L hangcsoport – ALÁ – a pALÁnta viszonylagos ALAcsonyságát jelenti. A LÁN gyöke a LÁNyos finomság, könnyen pengethető LANt, a pilLANtás, vilLANtás LENgesége párhuzamát adja. A P hangnak különleges jelentése van a kAPcsolat fogalmi körében, ez esetben a talajjal való kAPcsolatban. Az NT páros, mint N.T – T.N gyök: TaN – NeT, amely a PALÁNTA vízigényét jelzi: NET, NED.
Az NT páros értelemadó hangcsoportja: ÁNTA, meghatározó ősnyelv azonosító. Jelen van a játékos kicsinységet jelentő: csINTAlan, fINTEreg, hINTA és más szavakban. E szóból ered a latin növény megfelelője: plANTA. De a román plANTĂ, francia plANTES, galíciai, izlandi, katalán, filippínó, portugál, spanyol plANTA, holland plANTAardige, ír plANDAi, német PflANZE, olasz impiANTO, walesi plANHIgion, szuahéli kupANDA stb. Érdekességként mindegyikben jelen van az NT páros értelemadó hangcsoportja, mint letagadhatatlan ősmag)yar)-nyelvi azonosító, helyenként a T más hangra váltva. És a holland kifejezésben – plantaardige – jelen van az erdő rd párosa. Tősgyökeres ősmag(yar)-nyelvi eredete elvitathatatlan.