SONKA

SONKA – Sertés combja, pácolva, füstölve. [MEKSz: német] A sonka a csonkolás műveletének eredménye. Erre nem is kell hosszú magyarázat. A sonka (csonk) szóból kiérthető, hogy csont is

Spală

Spală – mos, a spa a szappanra utal, ebből látható, hogy a román nyelv nem a latin forrásból vette a mosás megnevezését, mivel a román nyelvben összevontan egyetlen kifejezésben jelenik

SPECTACOL

SPECTACOL – előadás, látvány, látványosság, mutatvány. A pec – cep, azaz kép, a tacol nem más, mint a magyar tákol vagyis készít, alkot (alkot – tákol, ugyanazok a hangok, csak a s

SALLÁRIUM

SALLÁRIUM – Munkadíj, fizetés. A MÉKSz latin eredetet ír. A sallárium így ebben a formában tényleg latin eredetű, de honnan került a latin nyelvbe? Kezdjük az elemzést az alapoktól, a

A szer gyök

A szer gyök az érzelem, szorzatra, hatványozásra késztető tömörített alakja. A szerelem rendkívül erős, az egész lelkivilágot felkavaró, mélyreható érzelmi állapot. A szer-elem azt

SÁFRÁN

SÁFRÁNY – A nőszirommal rokon, élénk színű virágot hajtó évelő növény. A MÉKSz német < francia < latin < arab eredetet hazudott a szónak. Lehet írni bármilyen eredetet, leszármaz

ALIMENT

ALIMENTt – élelem, táplálék, é>a hangcsere. Az élet, lét fenntartására elsődlegesen szükséges három tényező: léés, g, ! Az al, ál gyökök a gyarapítással is kapcsolatosak (megá

ALCĂTUIE

ALCĂTUIE – ez román kifejezés a magyar ALKOT  szó megfelelője– ősnyelven: TÁKOL. TáKoL – aLKoT – aLCăTuie hangváz: TKL – LKT – LCT. T-K-L vázzal magyarul rendkívül kifejező

PASZULY, BAB

PASZULY, BAB – [MÉKSz szerint: szerb–horvát < görög] A paszuly szó és változatai több jelentést takarnak, mivel a p és f, lévén ajakhangok, néha fölcserélődhetnek. Ez az idegenbe

PÉNTEK

PÉNTEK – A hétfővel kezdődő hét 5. napja. MÉKSz: szláv Még véletlenül sem hihető, hogy szláv eredetű szó lenne. A csütörtök címszónál rávilágítottam, hogy értelme szerint mi

RIVALDA

RIVALDA – A színpadnak a nézőtér felőli pereme és a függöny közötti része. A MÉKSz olasz eredetet ír. Ha ezt az olasz nyelvből eredőnek vesszük, akkor viszont nyugodtan mondhatjuk, h

RÓKA

RÓKA – Vörös bundájú, bozontos farkú ragadozó állat. A MÉKSz finnugor eredetet ír, de az nem bizonyítható. A szó ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A róka neve jöhet a piros színből (pir