Az Udvarhelyi Híradóban megjelent beszélgetés (interjú) mellé a folytatáshoz a szerkesztők hozzáillesztették a BASZ gyök igekötőkkel dúsított változatait, amely miatt néhány túlérzékeny olvasó nemtetszését fejezte ki. Le kell írnom, hogy a szótárban vannak még nyíltabb, pőrébb, eredeti természetességgel megírt fejtegetések is, mert csak így bizonyítható, hogy a nyelv a mindennapok legbensőségesebb megnyilvánulásaira épült fel, és az élet legapróbb rezdüléseit is rögzíteni képes szavaiban, világosan, magyarázhatóan. Ez azért van így, mivel aki alkotta az embert és a nyelvet, így látta jónak. Azonban, nem azt jelenti, hogy én azokat a szavakat mindennapi társalgási témának szántam volna. Nem. De egy szótárnak szókimondónak kell lennie! Különben a hivatásos nyelvészet megint csak maszatolna, hogy nincs bizonyítva fülétől farkáig, tetőtől talpig az ősnyelvi, ómagyar eredete a szavaknak, ugyanis szerintük a magyar nyelv szavait úgy gyűjtögettük össze a világ nyelvi bolhapiacain, mint a guberáló kacatjait. Én nem a BASZ szót tettem volna ki, de ha azt tették a szerkesztők, hát ott van, én nem szólhatok bele. Én csak a párbeszédben általam mondottakért felelek. Egyébként a B.SZ – SZ.B gyökben a B hang a legeslegnagyoBBat, az SZ hang a legSZélesebb kiterjedést jelenti. Az ASZ ősgyök érettséget jelent, ami szerint ez csak arra érett korú felelősségteljes emberpár részére adott áldás, mivel a fordított gyök: SZAB magyarázatot ad arra is, hogy ez az aktus átSZABja a pár életét: gyermekáldás, család, felelősség stb. Azt is, hogy nem az utcán történik, hanem SZOBában, tehát mások szeme elől rejtve. Nem a szabadosság elvét hirdetők óhaja szerint, akik már az utcán is elfogadhatónak tartanák, mint az állatok. A nyelvet nem én alkottam, de titkai tömkelegéből néhányat megismerve, tudom, hogy minden egyes szó az élet minden területére burkoltan tanácsot rejt a hangjaiban, gyökeiben, hangcsoportjaiban. Néhány gyök, ige, amely a BASZ igéhez hasonlóan változatos képet ad igekötőkkel: CSAP , a csapás, csapdosás, lepcsenés, pacsi hangutánzója. A csap is erről kapta nevét, mert a megnyitás után gyorsan eleredő folyadék loccsanó, pöccsenő hangot ad. Továbbá: átcsap (a hullám a gáton), becsap (a szélhámos valakit, a politikus valamennyiünket), elcsap (szolgát), felcsap (valaminek), kicsap (az iskolából csavargás, hiányzások miatt), lecsap (a rendőrség valakire, a sas valamire), odacsap (az asztalra), összecsap (munkát hanyagul bevégez), tenyereit összecsapja (az ámulattól), rácsap (egy fedelet), visszacsap (visszasújt) és még mások. Tehát igekötőkkel más-más értelmet kap. AD: átad (díjat), bead (gyógyszert), belead (apait-anyait), elad (árut), előad (dalt), előread, felad (levelet), idead (tárgyat), kiad (könyvet), lead (küldeményt), megad (tartozást), nekiad (ajándékoz), odaad (kölcsönbe), összead (a pap), ráad (kabátot), visszaad (kölcsönt), hátraad (labdát). Mindenki ad, de kettőnek sincs ugyanaz az értelme „ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven…” G.B. Shaw. VÁG: átvág (az úton), bevág (egy pohár vizet), belevág (üzletbe), elvág (utat), kettévág (szövetet), előrevág (labdát), felvág (nagyzol), idevág (tárgyat), kivág (fát), levág (disznót), megvág (átejt), nekivág (falnak), hátravág (labdát) odavág (földhöz), összevág (papírt), rávág (asztalra), visszavág (a csapat) stb. JÁR: (táncot, vagy megy), átjár (a szomszédba), bejár (néha valahová), eljár (az idő fölötte), feljár (az emeletre), kijár (neki), lejár (szavatosság), megjár (elbukik valamiben), de megjár (egy utat), megjár (jó, úgy ahogy elfogadható), jár neki (jussa van) összejár (valakivel), össze-vissza jár (egy területen) rájár (valamire), visszajár (az apró) stb. RONT (tör, zúz): átront (dühösen a szomszédba) beront (a házba), elront (egy szerkezetet, helyzetet), kiront, (a házból), leront (osztályzatot), megront (egy szüzet), összeront (valakivel), ráront (valakire, valamire).
Aki botránkoztatónak tartja, hogy a szótárban a nemiség, a nemi szervek megnevezéseinek a legárnyaltabb eredő szóalkotó elemei is megjelenítésre kerülnek, az pereljen a Teremtő Istennel, hogy miért így teremtette a világot, és miért adta meg a nyelvben azt a lehetőséget, hogy a szókialakulás legapróbb részletei is felvonultathatók, magyarázatokban kifejthetők legyenek. Én áldásnak tartom, hogy ilyen ez a nyelv. Nem a kajánság vitt rá, hogy elemezzem a nemiség kifejezéseit, de tiszta képet akartam mindenről. Nem bátorítok senkit a nemi bensőségességet leíró szavakban kifejtettek köznapi társalgási használatára, mert ez csak érett emberek, párok közti beszélgetés része lehet, de tiszta nyelvi képet terítek az olvasó elé, hogy ismerje meg alapjaiban, legapróbb részleteiben a teremtés nyelvét.