Összetett szavaknál, ha a határhangok mássalhangzók, az összeépülésnél kötött mássalhangzó-párosok alakulnak ki, amelyek ugyanakkor alvógyökök is. Ez esetben felmerülhet a kérdés: a létrejövő alvógyök, értelemhordozóként beépül-e szervesen, összhangban van-e a létrejött szó, kifejezés tartalmával, mondanivalójával?
Például: véRTanú: Két szó: VÉR és TANÚ. Oly valaki, aki VÉRét, életét is adja azért az ügyért, amelyet alapvetően teljesen és megdönthetetlenül alapigazságon nyugvónak vél. Ez okon bármily nagy hatalommal rendelkező vádlói ellenében TANÚként vállalja az igaz ügyet, kiáll – akár az egész világ, vagy Isten ítélőszéke előtt is – bátran érvel, küzd, bizonyít, harcol.
A véRTanút – más szóval máRTírt –, aki az elvet védelmező váRTán áll báTRan, hűséggel, s kiáll az alapvető éRTék védelmében, böRTönbe vetik. A hatalom és a közvélemény közt csöRTe van emiatt. Némelyek éRTelmetlen hóboRTnak látják az áldozatvállalást. Megvetően mondják: miéRT máRTotta, áRTotta bele magát? Esetenként még hozzátartozói is séRTő szavakkal illetik. Mások kiállnak éRTe. Helytállása nem viRTus kérdése, ő az általa igaznak vélt ügyéRT vállalja akár a halált is.
Az RT páros, mint R.T – T.R alvógyök: ReT – TöR, a báTOR véRTanú, máRTír – bármily RÚTul viszonyulnak hozzá – igazának tudatában nem RETten, nem TÖRik meg a kínzások sem. Kész életét, véRÉT adni is. Talán csak hosszú évek múltán igazolja őt a TÖRténelem, töRTénelem, és válik igazi éRTékké az utókor szemében.
Az RT és TR párosok értelmi összhangja: a véRTanú, máRTír, gyöTRő szenvedések közepette is báTRan vállalja igazát. Gyökké alakulva is hordozzák eme értelmet: nem RETten, kitaRTó, kiTARtó, akaRATa, megTÖRhetetlen.
Látható, hogy a szóösszetételnél létrejövő kötött mássalhangzó-páros, alvógyök, mint teljes értékű értelemhordozó vesz részt a szó mondanivalójának kifejtésében, és ezt a magyarázó körülírásban is képviseli.
A gyeRMek, ádáMCSutka, haBLeány, eMBer és más szavakban a két szó találkozási hangjai kötött mássalhangzó-párosok, alvógyökök, értelemhordozók, a lény, jelenség, cselekmény, tárgy stb. valamely jellemzőjét rejtők, amelyek felélesztve, oda-vissza gyökökként feltárják, mutatják is ezt.
—————————-
A GYERMEK szót alkotó hangokkal körülírható a GYERMEKáldással érkező, vele járó minden jelenség.
Egy GYERmek, gyerMEK gyeRMek nemzése, születése, REMek, KIMagasló* teremtői KEGY. A kis GYEK az áGYÉK gyümölcse, a szülők kis RÜGYe, GYÜRkéje. A kis GYEK minden jellemzője szüleiben GYÖKerező, szüleiből, felmenőiből eredő.
A GYERmek, gyerMEK követi anyukáját, apukáját, akik hívják is: GYER, jöjj, MEKem**, kicsinyem! Mondd, KIM vagy te neKEM?
Meleg, meghitt otthon, szerető nevelés biztosítása megMÉRettetés a szülőknek arra, hogy érdemelték-e e KEGYet. A kis GYEK értékes, szelíd, szerető szívű ember vagy MOKány, ártalmas GYÉK, GYÍK, KÍGYó, KÉGYó lesz?
—————————————
*/ Az igekötő szervesen összeépül a szóval, s kezdőgyököt alkot.
**/ MEK, MIK, kicsinyt, aprót jelentő gyökszavak.