Ősmag(yar)-nyelvi eredetű román szavak

SPALĂ – mos, a SPA a SZAPpanra utal, ebből látható, hogy a román nyelv nem a latin forrásból vette a mosás megnevezését, mivel a román nyelvben összevontan egyetlen kifejezésben jelenik meg a SZAPpan és a LÉ, és ez a SZAPULÓra hasonlít. A szappanra a többi latin nyelv is a magyar SZAP gyökszó torzóit használja: olasz sapone, spanyol jabon, francia savon, portugál sabao, de a mosás műveletét külön írja le, melyre szintén a lé gyököt, a lev-et használja: olasz lavaggio, spanyol lavado, francia lavage, portugál lavagem. A spală esetében, ha beillesztünk egy a hangot s/a/pală, a szapul torzóját kapjuk.
SĂPUN – SZAPPAN, a szap gyök a szapora szó alapja. Jelentése: gyorsan, eredményesen ismétlődő, és köze van a szorzással szaporítás (sz/ap/or) fogalmához, de e hangváltással – szep – az elválasztáshoz is, pl. a szenny elválasztása (SZEParál) a szövettől. A mosás kemény, asszonypróbáló munka volt, sz/iparkodni kellett vele. Lúgos áztatással szaporábban, gyorsabban ment, mivel feloldotta a szennyet. Végül a patakon sulykolták ki a ruhából a szennyel együtt a lúgot. Sulykoláskor SZAPora ütéseket mértek a nedves ruhára, ipakodni kellett, hogy a munkának legyen szaporája. A lányok, asszonyok versenyre is keltek: ki ügyesebb, ki szapulja szaporábban a sulykolóval a vizes ruhát. A munka eredményessé tételét nagyban segítette, szaporábbá tette a lúgból, zsiradékból főzött szappan használata. Hogy milyen régi a szappan, abból is látszik, hogy az utódnyelvek mind megörökölték a gyököt, tehát azoknak kialakulása előtt már régen gyakorlat volt a szappanfőzés, mivel a gyök kezdettől beépült az ősnyelvből kiágazó többi nyelv szókészletébe.
SĂRBĂTOARE – ÜNNEP, az ünnep, innap felbontva megérthető. Az in gyök a Cz-F Szótár szerint a ne tiltószó gyökfordított alakja (érdekes módon az in a latin nyelvekbe is átment az ellentétes értelmezés jelölőjeként, lásd az i hangnál), mivel a hétköznapok művesnapok, miesnapok voltak, így a munkát megtiltó hetedik nap innap volt, szünnap, ünnap, ünnep. A SZERedásvallás követőinek SZEReda, azaz a SZERdai nap volt az innap, szünnap, ünnap, ünnep. Az RB páros a doRBézol, göRBe szavakban jeleníti meg az ünnep balos árnyoldalát. SĂRBĂTORESC – ünnepnapi (hangulat)