ORGA, ORGI, ORGO – mit mondanak a szavakban?

ORGANIKUS – Szerves. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] Az OR – RO ősgyökkel induló ORGA, az RG páros hangcsoportja a szókezdő. Minden szervezet, szerkezet szORzati, vagyis több elemből álló, amelyek kapcsolódnak egymáshoz.

Minden SZERV kiSZOLGálja a másikat, mivel a test SZERVei egymásra utaltság láncolatában működnek. Mindegyik szORosan kötődik a másikhoz. A szOLGA, szORGAlom elválaszthatatlan fogalmak. Még él a népnyelvben az a kifejezés a testrészekre: ez ide SZOLGÁL, az oda SZOLGÁL. Az RG páros alvó R.G – G.R gyökként: RuG – GöR, a RUGalmasság, GÖRdülékenység meghatározó szótöve. A fizikai szERKEzetek fORGÓ, gÖRGŐ, kanyARGÓ részekből állnak, legyen az jÁRGÁny, ORGOna, esztERGA stb. Az élő szervezet szervei ugyanígy: ÁRGUs szemek, légző hÖRGŐk, kanyARGÓ belek, vérerek, bizsERGŐ idegek. Továbbá: dÖRGŐ hang, fORGÓ derék, csuklók, kÉRGEs tenyerek, kesERGŐ szív, (esetleg) nyURGA alkat, pERGŐ nyelv, vIRGOnc mozgás stb. Ez a sz/ORGAnikus, vagyis szerves szervezet, (sz)ORGANIzmus, az ősmag(yar)-nyelvben szorzati SZORG-, SZOLG szókezdetű volt, hiszen a mai magyar nyelvben is SZORzati alakja van: SZERvezet*. Az ógörög nyelvben elveszítette szókezdő SZ hangját, így lett a szORGAlmasan szOLGÁló sz/ORGAnikusból ORGAnikosz. Tehát a szó ősmag(yar)-nyelvi eredetű, és nem görög.

*A nyelvújításnak – a sok férc közt – egy jól sikerült, kifejező szava.

ORGAZMUS – A nemi kéjérzet csúcspontja.[ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög szóból] Az ORGAZMUS szónak alkotóelemei mutatják ősmag(yar)-nyelvi eredetüket. Az első, mindenki által évezredekig beszélt nyelven biztosan kialakult olyan kifejezés, amely a legnagyobb testi kéjérzetet leírta. Nem vártak az ógörög nyelv kialakulásáig. A semmilyen mással össze nem vethető, semmihez nem hasonlítható, az egész testet bizseRGető Zöngésbe vivő, mámORító szERelmi ÖRömÉRzet, csak a két kitartható, hosszan elnyújtható folyékony mássalhangzóval, a legeRősebb R és a ZüMögő Z hanggal volt kifejezhető éRZékletesen. Ám a többi hang is beviszi értelmét a szóba. A testi szERelem az éRZelMek általi süRGetésével, a RuGalmas, GöRdülékeny, tökéletesen összehangolt éRZéki MoZgásra késztetett iZMok játéka. Ez a legiGAZibb, legmagasabb (or) testi ÖRömÉRzet*, amelynek ZaMata az egész élet alatt az újraíZlelésre késztető ÖRök kívánság serkentője, éltetője. Tehát az ORGAZMus a testi ÖRöm iGAZi ZüMmögő, bizsergő érzése.
*Aki a csodálatos fizikai testeket megteremtette, az tudta, hogyan lehet biztatni a testet, hogy benépesüljön hozzájuk hasonló utódokkal a Föld. Ez a legnagyobb testi örömérzet-ajándék az ember számára, de ezt sem tudta helyén kezelni, értékelni, nem tudott az adományozó szándéka szerint magasztosan élni vele, s mint minden felülről kapott adományt, ezt is belehúzta a kátrányos, sáros, bűzös mocsokba, és orgiák részévé vált kezében.     

ORGIA – Kicsapongássá fajuló ünnepség.[ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] Mi az ORGIA? Az ORGIA* a test örömére, élvezetére szolgáló természetes adottságok, természetellenes, túlzottan felpÖRGEtett, ÉRzéki, ocsmány, bűnös – az egyén testi önmagának rendeltetésellenes használata. Olyan esemény, amelyben a testi örömök felhERGElt vágyainak megkERGÜlt, mértéktelen, túlzott – gátlások, szeméremérzet nélküli – fERGEteges, dübÖRGŐ ritmusú természetellenes kiélése a cél. *Következménye az önbecsülés elvesztése, a környezetünk általi megvetés. Szeretteink – szüleink, gyermekeink, baráti, ismeretségi körünk – előtt addigi értékünk, emberi méltóságunk elvesztése, nullára süllyedése. Hathatósabb szemléltetéssel: egyenlő legeslegkedvesebb, legcsodálatosabb értékeink posványba, bűzös mocsárba, ragacsos sárba dobásával, megtaposásával.       ORGONA1 – Fújtató, soksípú, nagy fúvós hangszer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < görög] Az ORGOna szó az OR – RO ősgyökkel indul, Az egyike azoknak a fúvó hangszereknek, amelyek a legmagasztosabban kavARGÓ emberi érzelmek kiváltására képesek. Nem véletlen az imádati helyeken való használatuk, mert az IRGAlom érzését felkeltő dallamok lejátszására is legalkalmasabb hangszer. A CzF Szótárból: „Nagyobb és kisebb fa és czin sipokból öszveállított hangműkészület, melynek sípjai úgy szólnak, ha a velök öszveköttetésben levő, és nyomkodott tömlőnek levegője beléjök megy, hangjainak zengedeztetése pedig billentyük által eszközöltetik. Mint fölséges, és ünnepélyes hangszernek rendesen a templomokban van helye, s főrendeltetése, hogy a buzgó közönség énekét vezérelje és kísérje.” Érdekes egy másik fúvós hangszer érzelmekre ható képessége. A kuruc idők tÁRoGAtója kesERGŐ dalok játszásával, majd fERGEtegesen felkavAR(g)Ó, sÜRGEtő dalaival vitte csatába a szabadságért harcoló kurucokat. Valószínű, hogy a régi REGösök is használtak fúvós hangszereket a RÉGi dicsőség zengzeteinek éneklésekor. Az RG hangcsoport ez irányú kifejező ereje nem vitatható. Erre a fenti címszavak által képviselt értelem is bizonyíték.     ORGONA2 – Lila vagy fehér virágú kerti cserje. Ennek virága. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: orgovány ’ua’ < szerb-horvát < török < perzsa >< orgona1] Az ORGOna szó az OR – RO ősgyökkel indul, amely a kiemelkedés és elmélyülés kifejezője (orom – rovás). Az R.G – G.R gyök a RAGaszkodás és GÖRdülés kifejezője a szóban. A GON gyök a GONdolat, a NA ősgyök a felüdítő NEdv és NŐ megjelenítője. Az N hangcsoportja – ONA – rejtélyes zöngét visz a szavakba. Az ORGONA a NŐiség sűrítménye a virág illatában. Az RG páros körül létrejövő értelemadó hangcsoportok: ORGO, orga, irgo, orgi és mások, amelyek az ember esetében azt a gyors belső sÜRGEtő érzelmi körfORGÁst jelentik, amelynek nyomán a kiröpítő (centrifugális) erő hatására a belső űrben vákuum képződik. A kiröpítő erő tettekre vágyik, a belső űr, e tetteket követő feltöltődésre. Az ORGA, ORGO, ORGI stb. értelemadó hangcsoportok szavakba épülve, a fent vázoltak alapján, valamilyen csúcsérzet megjelenítésének kifejező eszközei volnának. A virág, az ORGOna ehhez hasonlót idéz elő. Amikor az ORGONA illata megérint, hirtelen felüdítő ünnepi hangulat érzése árad szét bennünk. Valami nehezen megmagyarázható, belső, szívbeli, érzelmi mozgáskényszert okozó hatás. Hiúság, de hiányérzet is. Feltölt, felpÖRGEt a csúcsra, de űrérzetet is okoz, fORGÁsra, keresésre ösztönző illat és szín. Talán nincs is ennél felkavAR(g)Óbb illatözön. Senki emberfiát nem hagy nyugton ez az illat- és színORGIa. Talán csak a vérvörös rózsa, s a rózsaillat képes túllépni ezt a hatást. És végül a CzF Szótár leírása: „A lilák neme alá tartozó fa, vagyis bokoralaku növény; levelei tojáskerekek, vagy szivdedek; virágai az ághegyeken hosszu fürtökben; máskép köz nyelven: indiai mogyoró, borostyán, boroszlán, szelencze, tengeri bodza; növénytani néven: orgona lila. […] .ezen fa az arab-persa-törökben: erghaván, erghuván (Zenker, Hindoglu), mely némely irók szerént ma is használtatik a magyar nyelvben ezen értelemben (V. ö. ORGOVÁNYFA); tehát eredetileg nyelvünkben is ez alak divatozott, melyet a népnyelv később az ismeretesb ,orgona' szóval cserélt fel […]” Kiem. K.S.