ÓPERENCIA – „Így nevezik magyar népmeséink sztereotip bekezdései a mesevilág határán lévő tengert.” Kislexikon […] E szó nincs a Magyar Értelmező Kéziszótárban, de többen kérdeztek rá. Sok a találgatás a szó kapcsán: az Enns folyó, a Bodeni tó stb. Mindegyiket lehet mellőzni, bármilyen fajsúlyú egyéniség állítja is az ahhoz kötődést, téved, balgaság hitelt adni annak. A legkorábbi az úgynevezett honfoglalás korára viszi vissza. Ám a magyar ősmesék, népmesék az írott történelem előttiek.
Azok a mesék említik az ÓPERENCIA nevű országot, az Óperenciás tengert, Bergengóciát, a hegyeket rengető Kőmorzsoló, a fákat tövestől kitépő Fanyüvő, a vasakat csak úgy hajlítgató Vasgyúró nevű óriásokat. Vagyis az ÓPERENCIA jóval régebbi, mint az Enns folyó, mint Ausztria, Germánia stb.
Nincs kizárva, hogy Özönvíz előtt létezett ilyen nevű tenger, az ősmesék nem hazudnak, mivel nem hiteltelen történészek írták pénzért, rangért, hivatali állásért.
Az ÓP – PÓ ősgyökből induló szónak egyik jelentése: víz. Az ÓPerencia kezdő gyöke tehát a vizet jelent. Az ÓPERENCIA kifejezés értelmét, alkotó részei elemzése nyomán találjuk meg.
A P hangcsoport – ÓPE – a víz ősi neveinek egyike: ÁPA, s jelen van a vÁPA (vizesárok), lÁPOs, APAd, APÁly szavakban.
A P.R – R.P gyök: PeR – ReP, körértelmű, oly nagy körben elterülő, nagy PERemű víztömeg, amely fölött csak átREPülni lehet.
Az R hangcsoport – ERE – a széttERÜl, pEREm, kÖRÖnd, ÁRAd, tengERI szavakban nagy tERÜletet betöltő értelmű.
Az R.N – N.R gyök: ReN – NeR, a RENgeteg víz, amely hullámosan RINgatja, RENgeti, téRENgeti a felületén úszó vízimadarakat.
Az NC hangcsoport – ENCI – jelen van a magyar nyelvben, és a vízfelület játékossága is fellelhető köztük: fINCÁl, tÁNCOl, rÁNCOl (hullám) és mások.
A PEREN > PEREM a széles tenger nagy-nagy PEREMét, a PER gyök viszont jelenthet PERdülést is. Mivel a mesék a messzi távolba PENdERítik a történéseket, így elképzelhető, hogy a PEREN a tengEREN, annak PEREmén túli tERületet is jelenti.
Érdekes része a kifejezésnek az ENCIA. A szótár előző fejtegetéseiben kiderült, hogy a CI ősgyök SZÍn értelmet képvisel némely esetekben. Az ENCIÁNkék megnevezése a végtelen kékség (égség) tengeréből, de a víztömeg kék színéből is eredhet. Annyi biztos, hogy előbb az volt, amihez hasonlítva nevet kapott az enCIán SZÍn.
Az ÓPERENCIÁS tenger másik jelentése ÓRIÁSI víz. Ám az ÓRIÁS lábainak az ÓpeRencIÁS tenger nem volt túl mély, és lépteihez mérten nem volt túl széles. Az akkori időkben nem voltak nagy tengerek, hiszen a ma a Földön levő víz legalább háromnegyed része a Földet körülvevő vízgyűrű (hidroszféra) beszakadásának eredménye.
Egyszerűen döbbenetes, hogy a magyar emberek egy része elfogadja ezt az Ober Enns-szes hazugságot. Különben ez is a tudatos ferdítés része.
A magyar népmesék ősiek, sok közülük, talán legtöbbje a Vízözön előtti időkből, amikor még az Enns nem is létezett. Akinek van lehetősége, olvasson bele Balkányi Szabó Lajos: Magyar ősmesék című könyvébe, amely hat kötetes.