OLVAD – Szilárd test cseppfolyóssá alakul. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] Az OLVADás általában a test külső OLDalán indul, ez a rész kerül kapcsolatba az anyag szerkezetét fellazító OLDószerrel is. Az OLVAD összetett szó: OL, ez a fOLYékonnyá válás folyamata, és a VAD, a folyadék. A VAD, VÁD valaha az ősmag(yar)-nyelvben vizet jelentett.
Az OLVAD összetett szó: OL, ez a fOLYékonnyá válás folyamata, és a VAD, amely valaha az ősmag(yar)-nyelvben vizet jelentett. A víz nevei: id, üd, lé, nad, ned, med, vad, vand, pü, pi, po, fo, zsi és ezek változatai, amelyek a világ nyelveibe szétszóródtak. Az OLVAD szómegfordított alakja: VÁD-LÓ, VÁD-OL. Akit VÁDOLnak valamivel, azt jelképesen beMÁRTják egy dologba. Azt is mondják, hogy elÁZtatják. Tehát a fogalomnak köze van a VÍZhez. A VÁD – DÁV fordítás választ ad idegenül hangzó folyónevek eredetére, mint a MolDAVA. (mol = lomha). De talán VÉDő jelentése is volt. Ismerve a D és V hangoknak szerepét mindkét értelmezhetőségi véglet megjelenítésében, nem meglepő, hisz a dák várak megnevezéseiben jelen levő DAVA szóvégződés ezt jelenti a Ziridava (SzeredaVÉDvár), Tamaszidava (TömésVÉDvár), Arkidava (ÁrokVÉDvár) vagy épp Déva, (VÉDvár) Dévaványa nevekben. Valakinek, valaminek a felAVATása is vízzel történt (bemerítés, „keresztelés”). Az aVAT (d > t) szóban is a víz van jelen. Az új szövetet beÁZtatják, beaVATják. Az (fel-, be-) aVATás is jelképes VÉDelem céljából történik, oly szöVETségbe lép, OLVAD be, ahol társai VÉDik.
OLVAS – Írásjelek során szemével végighaladva a szöveg értelmét felfogja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] Az OLVAS és olvad szavak rokonfogalmúak. Az OLVASás egy fOLyamat (ismerős szó: mint a vízfolyás). OLVASáskor az OLVASottak elménkbe OLVADnak. Olykor eggyé OLVADunk a főhőssel. Az OLVAS szó is összetett: OL-LV-VAS. Az S hang a súlyos, sebes, sok, segít stb. szavak értelmi meghatározója. A VAS, VÁS gyökökről: a VÁSár értékek cseréjéről szól, vannak oly értékek, amelyek elVÁSnak a VÁSáron. Ha elad valamit, felVASalja az árát. Ha valakitől beVASal valamit, akkor azt maga tulajdonává teszi. Ha valami elVÁSik, az elfogy, szinte nyomtalanul eltűnik. Az OLVASás alatt ismereteket VASalunk be, és az OLVASott anyag is elfogy, elVÁSik nyomtalanul. Persze jelképesen, mivel magunkba OLVASZtjuk OLVASva. A nyelv azt a folyamatot, hogy az írott szöveg által közölt ismereteket sorra megfejtjük, és magunkévá tesszük, az egyik legkeményebb, legsúlyosabb, leghasznosabb fémhez hasonlítja. Ez azt jelenti, hogy rendkívüli fontossággal, súllyal bír a gondolatok rejtjelekben való rögzítése, közlése, azaz leírása, de azok felismerése, megfejtése, vagyis OLVASása is. A gondolat továbbvihető: a VAS különböző öntőformákban, vagy kovácsolva alakítva az összes eszköz, szerszám alapanyaga, széleskörű használata végett messze a legeslegfontosabb fém. Ugyanígy az OLVASás, tanulás gyúrja, képezi, kovácsolja az embert, s alkalmassá teszi az életben kapott feladatai elvégzésére.