ÖLT – Felvesz, magára ölt felöltőt. [bérnyelvész: ? finnugor tőből]
Az ÖLT szó ÖL – LÖ ősgyökből indul. Cselekvést, TeTTet leíró, ezt a T hang jelzi. A LŐ ősgyökből indulva: valamin bujtatva áthALad, áthaLAd, valamit átÖLel, átöLEl, átölEL.
Az ÖLTést mondták, mondják ÖJTésnek is. Az elkÖLTött, elkÖJTött ételt-italt magába ÖLTi, ÖNTi, ÖJTi. Addig ÖLTi, ameddig TELE TÖLTI, megTELik. Székelyföldön, a mohón evőre mondják ma is: Csak úgy LŐTte bé magába az ételt.
Az öLT – éTeL – iTaL hangváz: L-T – T-L – T-L.
A bÖJT idején nem. Olyankor az evés, az ÉTEL-ITAL magába ÖLTése, ÖNTése kiMARAD*.
Az LT hangcsoport – ÖLTŐ – egyik értelme a tevékenység: tÖLTŐ, ÁLTAl, kÖLTŐ (szárnyas), szÜLTE és mások. Az ÖLTÉs lehet beÖLTÉs és kiÖLTÉs, azaz kÖLTÉS. A kÖLTÉs szó értelme: KiÖLTÉs, is Kifelé irány. KÖLTÉS esetén a KÖrülÖLELŐ burkot veti le a csibe. A nyelvünket is KiÖLTjük az ajkak résén.
A felÖLTŐ, ÖLTÖNY felvételekor testet, keBELT ÖLTÜnk a burokba.
A fonalat, cérnát beÖLTjük.
A gyümölcsfát beOLTjuk, az is egy ÖLTés, körülÖLELő ÖLTés.
A jól illeszkedő ruhára mondják: mintha ráÖNTötték volna.
———————————————
*/ Innen ered a RAMADÁN, amely ősnyelvi szó, akár az arab népnév. Gyerekkorunkban mondták: Ha nem eszed meg, akkor megMARAD, te pedig éhesen MARADsz: MARAD – RAMAD.
RaMaDáN – MaRaDáND hangváz: R-M-D-N – M-R-D-N-D.