Kolumbán Sándor honlapja :: ÓGÖRÖG – AZ ÓMAGYAR ŐSNYELV ESZEZŐ TÁJNYELVE

Az ősiség titkai a teremtés ősnyelvén át kutathatók. A nyelvben soha nem rögzül véletlenül semmi! Hogyan alakult ki az ógörög nyelv az ősnyelvből?

Íratlan törvény: a kezdet mindenben meghatározó!

Az ógörög nyelv a teremtés nyelvének negédesen eszezett változata.

Az eszező tájnyelv kialakulása: van egy negédesen, beszélő törzsfő, sátorapa, nesztor, aki kényesen finomkodva eszezve ejti az S hangot. A fő törzsi* tekintélytől, sátorapától eredő beszédbeli jellemzőt sátoralja népe minden tagja utánozza, akár csibék a kotlót, s kialakul az eszező nyelvjárás.

Ez a tájszólások kialakulásának titka is. Kezdetben egy ősnyelvi törzs beszélte, amely törzsben rendkívüli tekintélyt élvező, koruk miatt tán görnyedt, jellemben gerinces öregek (gör + öreg – göreg – görög) tanácsa vezetett.

Később, bölcselkedő, bonyolult, cikornyás semmitmondó, üres körmondatokat kedvelő ógörög szónokok felcicomázták, felhígították, átalakították az ógörög nyelvet, amely ettől kezdve kilépett ősnyelvi szerkezeti szabályai rendszeréből és alkalmas lett minden más nyelvvel való keveredésre.

E déli ősnyelvi eszező néptörzsnek egy jelentős számú tömege, még szónokaik nagy nyelvrontó újításai előtt, levált főtörzséről, és északra vándorolt termőtalajt keresve. Végül a Kárpát-tenger – akkor még teljesen üres – keleti lejtős partvidékén telepedtek le. Ők a moldvai csángók, székelyek után érkező egyik ómagyar ősnyelvű törzs a térségben. Mint békés szűzfoglalók adtak nevet a lágy hajlatú Moldovának, folyónak, hegynek, völgynek. Mai napig őrzik híven ősi eszező nyelvüket, ősnyelvi kifejezéseiket: munkál, pulya, szompolyog stb. Viseletük is őrzi az ősi görögös rajzolatokat. Nem azonos ág a székelyekkel, de ősnyelvet beszélő nép, nem keveredtek velük, kezdetben semmiképp.

Soha nem tudnak elegyülni teljesen, mert más helyről, térségből jöttek. Nem is szabadna erőltetni erre őket. Mind a székely, mind a csángó népet világörökséggé kellene nyilvánítani ősiségtől őrzött nyelvük értéke kapcsán.

Ha a hivatásos akadémiai nyelvészet komolyan kutatná a nyelvek eredetét, akkor moldvai csángók nyelvéből indulva kezdhetné keresni az ógörög kapcsolatot. Azonban az akadémiai hivatásos nyelvészetnek nem volt és sosem lesz célja valós eredet felkutatása, sőt inkább annak minden áron meggátolása a cél.

Aki több ismeretet kíván az ógörög ággal kapcsolatban, ajánlom Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyvét. Rengeteg ógörög szót felsorol, amelyek csak rokonhangokkal váltott gyökszavaikkal, hangugratott, hangcserés szóvázaikkal, eszező alakjukkal térnek el magyar megfelelőiktől, ennek ellenére azonosíthatók.

Egy másik eszező nyelvű feszes, spannos törzs valószínű Spártából indult nyugatnak. Ők nagy Gib-r-oltár-kő, G-ibér-oltár-kő felől értek partot, s ott letelepült ibéreket szorították észak felé róluk elnevezett félszigetről. A gallokat az óceánpart felé, azok lettek később partigallok. Eszező spártai görög és latin utcanyelv keveredéséből alakult ki a spanyol nyelv. A spanyolok őrzik a spártaiak fallanx jellegű merev, kemény, kérlelhetetlen jellemzőit is.

Néhány görög szó, név megfejtése, értelmezése

Minden ógörög név, megnevezés magyar nyelven fejthető meg. PROMÉTEUSZ – PR-OMÉT-EUSZ, PR –> PüR = tűz, OMÉT = IMÁD, TEUSZ = istenszerű. PÜR = tűz – IMÁDÓ. Ő volt Lucifer, elején, kezdetben fény angyala. PIRAMIS – PEREMES építmény, PÜRIMÁDÓ oltárok, PIRAMIDÁk, talán emberáldozatra való is. Tele volt velük az Özönvíz előtti Föld. Ma is itt vannak: szárazföldön ezernél is több. Ezeken kívül a világtengerekben, a sarki jégpáncél alatt.

PüRiMáDó – PiRaMiDa hangváz: P-R-M-D – P-R-M-D, vagy PiRaMiS – PeReMeS hangváz: P-R-M-S – P-R-M-S

Özönvíz után a Földön, ágyékkötős, taliga-lapát műszakisággal biztosan nem építettek PIRAMISokat!

ORFEUSZ – mitológiai ORFEUSZ ősi HÁRFÁS, HÁRFÁzó zenész volt, eszező ógörögül: HÁRFÁSZ, HÁRFEUSZ. Ő hárfán zenélt, HÁRFÁS volt, eszező ógörög nyelven lágy végződést kapott: HÁRFÁSZ, HÁRFEUSZ, majd ORFEUSZ.

HáRFáS – HáRFeuSZ – HoRFeuSZ hangváz: H-R-F-S – H-R-F-SZ – H-R-F-SZ.

A HÁRFA nevére csak magyar elemzésben van értelmes magyarázat. A HÁRFA szó H.R – R.H gyökből indul: HáR – RáH. Az első HÁRFA már egynyelvűség idején készült, lehet épp juHAR-, iHARfából: iHARFA. E fa ma is kedvelt hangszer alapanyag. HÁR magaslat, ősnyelvi eredetű HARmat, mint áldást jelentő szó (román: har = áldás). A HÁRFA HÁRomszög alakú, Istent dicsőítő HÁLaadó (l > r) hangszerként volt ismert a régi időkben.

A HÁRfa zenéjének erős RÁHatása van hallgatóira. A HÁRFA másik gyökszava FA, az anyag, amiből készült: iHARFA. Az ógörög mitológia minden istenségének neve még az egynyelvűség idején alakult ki. Előbb HÁRFÁS, HÁRFÁSZ, majd Hárfeusz, Horfeusz, végül ORFEUSZ. Az RF páros és az ÁRFA hangcsoport eredetigazoló. Első hÁRFA készítője fÉRFI. Elkészítéshez: zenei tudás, és alkotói fURFAng kellett. A rEFRÉn szó és hÁRFA – AFRÁh fordítás is igazolja. Az őskorban féRFi, női, sőt virág, folyó, földrész nevekben is megjelennek: sáFRány, páFRány, OFRa, EFRaim, AFRodité, NoFRetété, EuFRátész, AFRika stb. Mindegyikben szépségről szól. Tehát magyarázat adható magyarul e tárgykörben.

APOLLÓN neve ÁPOLÓból módosult. Egyéb teendői mellett, hiedelem szerint gyógyított, ÁPOLt. A babona szerint életet elLOPÓ szerepe is volt: APoLLó – áPoLó – LoPó hangváz: P-L – P-L – L-P.

AFRODITÉ nevének értelme ógörög nyelvben APRÓ (f > p) FoDRozóDó habot jelent. Ám magyarul többet árul el. AFRO hangcsoport: fényes, kellemes, szépség, kellem, gerjedés, termékenység EREjének értelmét hordozza a cAFRAng, cAFRInka, cEFRE, cIFRA, lÓFRÁl, pÁFRÁny, sÁFRÁny és más szavakban. Az EUFRÁtesz folyó, teremtés ősnyelvén, ómagyarul adott neve, édes, kellemes, jó, termékeny jelentéssel. A rEFRÉn, a dal szebbik, ismétlésre érdemes része. EFRAim szép, fiatal férfit jelentett. Valamikor a kezdetek idején AFRIka is ez okon kapta nevét. Gyönyörű föld volt a kiszáradás előtt. Jelen van a FRIssesség megjelenítésében. AFROdité neve ősnyelvi értelemhordozó elemekből áll. R.D – D.R gyök: RoD – DoR, az eREDet, eREDmény szavakban termékenység, DERű, magasröptű vágy. Felemelkedés a maDÁR szóban. A ROD gyök az ősi RÓZSa, a szívet fájón ZSARoló. RODosz, rózsa vágyak felé szoDOR. AfRODité is. Ez érthető férfivágy a szerelem istennője iránt. RODITÉ őseREDETI gyümölcsöző szépség, gyönyörűség. A hiedelem szerint AFRODITÉ a habokból született, azaz észlelésekor látvány szerint épp FEREDETT, FÜRÖDÖTT, FÜRDÖTT.

AFRoDiTé – FeReDeTT – FüRöDöTT hangváz: F-R-D-T – F-R-D-T – F-R-D-T

GAIA a Föld, nagy rög, GAJ istene, Földanya a babonás ógörögök hiedelme szerint. Ősnyelvből módosult, képzelt istennő GAIA neve Özönvíz előtti is lehet. Székelyföldön a rög neve ma is GAJ. Székely szólás a kerülendő dolgokra: Nem ké minden gajba belérugni (rúgni)!

NIMFA – FA – tő – ágazás, NIMFA, NEMFA – nőfi – nőlány, NEMTŐ. NIMFA, Rubik-kockás átforgatásban: FAMIN. FAMIN > FEMIN = NŐ. Magyar nyelven bontható, magyarázható, mivel ősnyelven alkottatott. IMFA hangcsoport nIMFA jellemzői: rejtőzködő, gyorsan elő- és tovatűnő tündér, a sOMFOrdál, kÁMFOr szavakban. Bizonyos kettősség értelem van itt. A NIMFA megjelenik, eltűnik. A sOMFOrdáló ott akar lenni, de ne lássák. Illanó kÁMFOr – volt, nincs. A forráskapcsolatot az AMFOra szóban mutatja. Utódnyelvekben továbbélő AMFIbie szó kétéltűt jelent. Az ógörög nyelv lassú kialakulásakor továbbvitte a babonáikhoz tartozó NIMFA kifejezést többivel együtt. Nem kizárható, hogy a görög mitológia istenségei, istennői, NIMFÁi az Özönvíz előtt a Földre jött felvigyázók személyiségeinek, képzeletben isteni tulajdonságokkal felruházott másolatai. NiMFa – FeMiN hangváz: N-M-F – F-M-N

FILOZÓFIA – e szó is ősnyelvi eredetű. Az ógörög nyelv kezdetben csak kényesen, negédesen eszező jellegével különbözött a teremtés ősnyelvétől. Egy tájváltozata volt a teremtés ősnyelvének. Aki bölcsen kíván dönteni, sokat töpreng, hányja-veti gondolatait, SZÁLanként (szál = fil) veszi szemügyre, mintegy FILÓZza, SZÁLalja, lapozza. Ilyen bölcseleti töprengő FILÓZással férFIAk foglalkoztak, a FILÓZÓ FIAk. Hasonló a püthagoreusok megnevezéshez. Hérakleitosz szerint: „Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszerető férfiaknak.” Tehát töprengeni, FILÓZni kell, elemeikre, szálaikra szedni, VÉLekedni azokról (f > v, fil – vél). Ez volt egyik névadó jellemzője a jelenségnek. Székelyföldön ma is használt szó a FILÓZ, FILÓZni: Azon FILÓZOK, azaz gondolkozom, tűnődök, töprengek, tépelődöm, hogy bölcsen, előrelátóan, megfontoltan dönthessek. Ógörög SOPHIA kifejezést, magyarul bölcsességnek fordítják, de sokak szerint inkább jártas jelentésű. SZÓFILÓZással, töprengéssel, kutatással (Herakleitosz), magába SZIVja, SZOPJA a SZÓ FIÁt, FILÓt, a szálat, tudást, akár baba a tejet, szert tehet jártasságra (f > p > v, szof –> szop –> szív). Ez szóban szó jelenség. Valamely tudós oktatónak FILÓZÓ FIAI, bölcs SZÓ FIAI. Magyar gyökelemekből áll.

DAPHNÉ, DAFNÉ, BABÉR. DAFNÉ = TAFNÉ = selyem, selymes bőrű lány, FÁTa. Ha a bajnok viadalban DÖFNE, GYŐZne, jutalomként övé BABÉR, DAFNÉ személye, TAFota, DAFota, selymes bőrével. FN páros, F.N – N.F alvógyök: FiN – NiF, NYiF, a FINom, FAN, NYIFfan, nyifFAN szavakban nemi jelentésű is, FINom, FAN (ágyék), s nemiségi vonatkozásban köze van a görög DAFNÉ legendához. DAFNÉ – tafné – tafen – tafota = selymes FINomság, DAFNÉ döFENdő selymes ágyéka jutalom. DAFNÉ – ÉNFAD átfordítás: ÉNFED. A nemi közösülés: FEDez, mivel a férfi FEDezi nője testét. Apollón, közösülve, FEDNÉ, DÖFNÉ selymes bőrű nőjét, TAFNÉt, DAFNÉt. BABÉR – DAFNÉ értelmi egyezés.

DaFNé – FeDNé – DöFNé hangváz: D-F-N – F-D-N – D-F-N

PITHAGORÁSZ – ókori jelentős görög filozófus, matematikus tudósa. PITHAGORÁSZ, neve a P.T – T.P gyökből indul: PiT – ToP. PIThagorász a természet minden jelenségét mennyiségi, számszerű viszonyításban vizsgálta, azokra vezette vissza. PIThagorász mértani síkidom rajzolatairól volt ismert. TIPeket, TOPokat, területi rajzokat készített, azok területének kiszámításait végezte. Síkmértani ábrákat TAGokra OSZtotta, TAGORÁSZta. Ezt nem születéskor, későbbi jellemzői nyomán kapta.
Az ITHA hangcsoport, PITHAgorászt a jelenségek kiszámÍTHAtósága érdekelte. Munkásságai egyike: alkOTHAtó, egymáshoz kÖTHEtő, elmozgATHAtó, szögeiket változtATHAtó, megállapÍTHAtósága térhatároló vonalak szerkesztése, a bezáródó szögek egymáshoz viszonyÍTHAtósága, számadataik, egymástól függőségének volt. TH páros, mint T.H – H.T gyök: TeH – HaT, HéT. Pithagorász az anyagmennyiség tömegarányai kiszámítHATóságát, számadatok ismeretében megTEHető különböző irányú elmozgatHATóságot is vizsgálta, hogy egymás viszonylatában milyen helyzetet szülHETnek, s ezek nyomán milyen következményekre készülHET fel. H.G – G.H gyök: HáG – GeH, jelent magasságot és mélységet, lágyítva: HEGY – GYEH. Ismert PitHAGorásznak térmértani érdeklődése, a síkból kiemelkedő, elHEGyesedő idomok oldalainak felHÁGó, PITire elHEGyesedő vonalai iránt. Ezek felületterületi, térfogat, szögméretek számításait végezte. Neve része: HÁGORÁ, HÁGÓRA, ez síkból kiemelkedő, HÁGÓRA menő kúp, gúla alakzatokkal kapcsolatos, amelyeknek számításaival is foglalkozott. Tételét már előtte ismerték Özönvíz előtt a PITire hegyezett, mAGAs HÁGÓRA emelt gúlák, piramisok építői, s a nulla fogalmát is. Pithagorász neve magyar nyelvelemekből áll, mint minden ismert ógörög név, megnevezés is. Az ógörög nyelv a teremtés nyelvének negédesen eszezett változata.
Nevének befejező ORÁSZ hangcsoportja, szenvedélyes beszéddel is kapcsolatos. Istenészettel is foglalkozott, megszállt szektavezérnek tartották. Azonos értelmű az egERÉSZ, agARÁSZ, bogARÁSZ szavakban is. Amint ArchiMÉDesz, nevében a MEDence jelenik meg, addig a PitHAGORÁSZ nevében az elHEGyesedó, HÁGÓRA haladó vonalakat bogARÁSZó, homokba rajzoló kotORÁSZó jellemző. Ha megfordítjuk a nevét a lágyító H hang nélkül: PITAGORÁSZ – SZÁROGATIP – mutatja, agyagtáblákra rajzolt, TIPet, TOPot, és SZÁROGAT ÉPP. Vallásalapítóként SZIGORÚ TÍPus volt.

PiTaGoRaSZ – SZiGoRú TiP – SZáRoGaT éPP hangváz: P-T-G-R-SZ – SZ-G-R-T-P – SZ-R-G-T-P

Amint Archimédesz, úgy Pithagorász sem volt első felfedező. csak újból felismerői voltak az általuk kutatott jelenségeknek. Özönvíz előtt készült építmények bizonyítják, hogy ismert volt a később Pithagorászról elnevezett tétel, s az összes szögfüggvény jelenség is. Tudtak a bolygók gömbölyűségéről, sőt, a Π, pi-nek nevezett kulcsszámról: 3,14 is. A nyelv szavai igazolják, ismert volt a bemerítéses méretvétel. Tehát nem elsők, csak újra felfedezők.

SZÓKRATÉSZ – Ókori görög filozófus. SZÓKRATÉSZ ógörög neve az SZ.K – K.SZ gyökre épül: SZóK – KoSZ. A bölcselő az előzőleg elhangzott SZÓKhoz mindig hozzáTESZ, SZÓKRA TESZ. Ezzel tisztázza a nem eléggé világos, kiismerhetetlen homályt, KOSZmát, KOSZt (káosz). SZÓKRA TESZ SZÓt. Az OKRA hangcsoport, vita közbeni értelmes OKRA hivatkozás. Ősnyelven az agy: IKRA. Ama szerv, amellyel OKokat keresünk, megvilágítjuk. OKos ember IKRÁját, agyát használva OKRA OKkal válaszol, tehát SZÓKRA szókat TESZ. Tőle el is várják, hogy hozzáTÉSZen. Tehát a maga korában e bölcs férfi SZÓKRA TÉSZen vala más SZÓKat: SZÓKRA TESZ. A KR páros K.R – R.K gyök: KöR – RaK, egy tárgyKÖRben kiRAKott, hozzáRAKott érvek. Végül a néptudatba e néven került be: SZÓKRATÉSZ. Ez azt is igazolja, hogy SZÓKRATÉSZ idejében, aki Kr. e. 469 – 399 közt élt, még az ősnyelv eszező ógörög változatát használta névadásokban az ógörögök athéni törzse. Másik bizonyíték, hogy neve a mi mai magyarázó nyelvünkön érthető, elemezhető beszédes szó!

SZÓKRATÉSZ nem születéskor adatott név, ez tevékenységének jellemzői nyomán az őt körülvevőktől, kapta, örökölte. SZÓKRÁTÉSZ – SZÉTÁRKÓSZ teljes átfordítás nyomán, hangzó átcsoportosítással a SZÓTÁRKÉSZ kifejezést kapjuk. Elhihetjük, hogy a bölcselő SZÓKRÁTÉSZ mindig SZÓTÁR KÉSZ állapotban volt, ha valaki kérdezte, magyarázott, osztályozott, SZÉT ÁRKOSZta, szétárkozta, elhatárolta, elkülönítette egymástól a különböző fogalmakat.

SZóKRáTéSZ – SZóTáRKéSZ – SZéTáRKoSZ hangváz: SZ-K-R-T-SZ – SZ-T-R-K-SZ – SZ-T-R-K-SZ

ARCHIMÉDÉSZ – Ókori természettudós. A név, jellemzőket tömörít. ARCHE görög szóról – Kiss Sándor [1] szerint a szó jelentése kezdet, eredet, uralom, hatalom. Balázs Károly [2] az eredet és kezdet, mint jelentés mellett a következők: „A szó további jelentései: egy ország első embere, legfőbb méltósága: uralkodó, (…) fő, főség”. Varga Zsigmond [3] szerint pedig “az ‘elsőség’ másik oldalaként: uralkodás, uralom, hatalom jelentésében. ARCHIMÉDÉSZ főúri családból származott. Az AR – RA ősgyök kihegyesedő, magasodó csúcs, amelyRE feljutni ERőfeszítés szükséges. RK hangcsoport – ARKI – kifejezhet gondolkodást, megfigyelést a fÜRKÉsz, tevékenységet a bARKÁcsol szóban. Állapotot a nyIRKAs, megvilágosodást a pIRKAd szóban. ARCHIMÉDÉSZ görög volt, s ez időben az ógörög nyelv még az ősnyelv eszező tájnyelve. E nevet a körülötte élők adták neki a fő viselkedési jellemzői szerint. Állandóan a medencék körül, vizek mellett töltötte idejét. Az ARCHE, ARCHI előtag az ő nevében oly jelentésű is, mint akit URAL egy gondolat, egy eszme, rögeszme, mintegy URalKOdik, ÚRKOdik, ŐRKÖdik fölötte, és mindent annak rendel alá. Az M.D – D.M gyök: MeD – DeM, a MEDence, DEMizson NEDvtartó EDények. ArchiMÉDész állandóan a MEDencék környékén járt-kelt. Mondhatnánk rá: MEDencék URa. Lehet az IM – enyÉM, enyIM, hisz ő volt a szülők ÉDESZ fia, enyIMÉDÉSZ. Az –ÉDÉSZ, -IDISZ, –IDESZ hangcsoport a gyerek származását is jelentette, mint a magyar –fi, az angol son, a szláv -ics.

ARKHIMÉDÉSZ – SZÉDÉMIHKRA átfordítás: SZEDEM IKRA, halak ívásakor IKRA SZEDEM. Hangzás szerint:

ARKiMéDéSZ – SZeDeM iKRa hangváz: R-K-M-D-SZ – SZ-D-M-K-R.

A környezetében élők fő alapjellemzője szerint adtak nevet neki. A több jelentést figyelembe véve, az ArchimédÉSZ név szóvégi ÉSZ ősgyöke lehet épp olyan jelentésű is, mint a méhÉSZ, kertÉSZ, vegyÉSZ stb. szavakban. Így ragadt rá az ARCHIMÉDÉSZ név, akár Szókrátészre, az értelmező, bölcselkedő jellemzője miatt, Pithagorászra a rá jellemzők okán. ARKHIMÉDÉSZ csak újra felfedezte azokat a jelenségeket, tételeket alkotott, amelyek már az Özönvíz előtt ismertek az ősnyelvet beszélők, különben nem lennének a nyelvben az ismeret alapú, méret vonatkozású: mérték, érték, merít stb. szavak. Eközben elmélkedett a vízbe mártott test tömege szerinti vízkiszorító jellemzőiről. A nyelv nem téved a megnevezések kialakításánál, rögzítésénél! Mindhárom tudós az ősnyelv akkor még létező eszező ógörög tájnyelvét beszélte. Nevük is ezen alakult ki fő jellemzőik nyomán!

ARTEMISZ – SZIMETRA teljes átfordításból kitetszik, hogy volt SZIMETRÁja, Apollón, akivel ikerként születtek, de nevéből kiérthető ÁRTALMAS, ÁRTAMOSZ szerepe is. SZIMATRA ítélt, mindenkit SZEMÉTRE vetett, vettetett, megölt, megöletett, aki ő vagy nimfái szüzességére tört. Állatvédő és gyilkoló volt. Egy személyben volt ÁRTÓ és ÁRTÓ ellenes.

ARTeMiSZ – áRTaMoSZ – SZiMaTRa hangváz: R-T-M-SZ – R-T-M-SZ – SZ-M-T-R

ARTeMiSZ – SZiMeTRa – SZeMéTRe hangváz: R-T-M-SZ – SZ-M-T-R – SZ-M-T-R

HERMÉSZ a HÍRek MESSZe vivője. HeRMéSZ – HíR MeSZe hangváz: H-R-M-SZ – H-R-M-SZ

HÁDÉSZ – SZÉDAH, a sírgödör SZÁDAH, amelybe idővel bele SZÉDÜH mindenki.

HáDéSZ – SZáDaH – SZéDüH hangváz: H-D-SZ – SZ-D-H – SZ-D-H

HELÉNA, Menelaosz spártai király felesége, az érzékileg mindig parázsló PÁRIZS szeretője: HELÉN, görög NŐ. De a nyelv még tud róla mást is: LÉHA NŐ, felelőtlen, kalandkereső.
HeLéNa – LéHa Nő hangváz: H-L-N – L-H-N

DÉMÉTÉR – RÉTEMED, a TERMŐD képzeletbeli istennője.
DéMéTéR – TeRMőD hangváz: D-M-T-R – T-R-M-D.

FILOMÉLA, görög mitológiai női név, jelentése dalos kedvű, énekével gyönyörködtető, írják a szakértők, és hogy innen a magyar FÜLEMÜLE szó. Azonban a FÜLEMÜLE szó minden ízében magyar. A FÜLEM MÜLÉje, olyan e rigmus MELÓdiája, mint a szívet MÁLLAsztó, hULLÁMos dALLAM, amelyek sodra fellazítja a MÓLÓt.

A FÜLEMÜLE a FELEMELŐen szép rigmusai nyomán már az Édenben nevet kapott. 2000 évig egynyelvűség volt! FILOMÉLA, a FÜLEMÜLE módosulata. FiLoMéLa – FüLeMüLe – FeLeMeLő hangváz: F-L-M-L – F-L-M-L – F-L-M-L

Lehet elemezni SZOFOKLÉSZ, SZISZIFUSZ, BAZILIDESZ, SZTEFANOSZ, ALEXANDROSZ és a többi ógörög neveket. A jelentős ókori személyiségeknek a fő jellemzőik okán, a köznéptől kiérdemelt neve maradt az utókorra. Az ógörög, óhéber nevek tartalmát csak a ma is élő ősnyelven, magyarul lehet megfejteni.

Dióhéjban a latin nyelvről

A latin nyelv az alföldön, laton, latin lakó etruszkok és a már megrontott görög nyelv keveréke. Megjegyzendő, hogy az ősnyelvből kialakuló latin nyelvben is rengeteg név van, amelynek ősnyelvi eredete kimutatható. Elsősorban isteneik nevei, de sok más személynév is. Egyik például LUCULLUS neve. „A LUCULLUS lakomáiról terjesztett hírek a Kr. e. 60–50-es években hozták izgalomba Róma városának előkelő társaságát. Különleges ízeket elemeztek, színpompás környezetről meséltek, újszerű étkezési szokásokról számoltak be a pazarlásáról híres házigazda vendégei. Lucius Licinius LUCULLUS (Kr. e. 117–57/56) ősi előkelő családból származó, híres politikus és hadvezér volt, aki legyőzte Mithridatész pontuszi és Tigranész arméniai uralkodót. Irigyei és politikai ellenfelei azonban bevádolták, ezért visszahívták Rómába. Sokat nem bánkódhatott, hiszen ragyogóan élt a keleten zsákmányolt kincsekből. A hadjáratok fő célja mindig a rablás volt! Görög bibliotékájának és műtárgygyűjteményének páratlan értéke volt. Nevét mégsem e kulturális értékek vagy az európai területen általa meghonosított növények (cseresznye és őszibarack) és állatfajták (házinyúl) örökítették át az utókorra, hanem azok a híressé vált LAKOMÁK…” Kiem. K.S.

Ősnyelven a LAKOMA lehetett LAKOLA, LAKOLÓ az m > l hangváltás gyakori jelenség. A LAKOMA kedvelőt nevezhették LAKOLÓnak, LAKOLÓSnak, LAKOLLÓSnak, hiszen akinek megfizetnek valamiért, megLAKOL, azaz jólLAKTATják, LAKOLtatják tettei által előidézett következménnyel.

A LUCULLUS családnév, valószínűleg lehetett ragadványnév, hiszen köztudott, minden családnév ragadványnév volt előbb, abból alakult ki. Gazdag, jómódú elődei is kedvelhették a LAKOMÁt, LAKOLLÓt, s így erről lettek ismertek, s e jelző maradt meg névként: LAKOLLÓS. Később a latin nyelv hangzásrendjének kialakulásakor LUCULLUSként rögzült.

LuCuLLuS – LaKoLLóS hangváz: L-C-L-S – L-K-L-S

A sok LAKOLLÁSt végül megSOKALLhatja a szervezet, túltelítettség, SOKALLÁS érzetét, csömört kiváltó is lehet. A másik következmény: sok a KAKÁLÁS utána.

LaKoLLáS – SoKaLLáS – KaKáLáS hangváz: L-K-L-S – S-K-L-S – K-K-L-S

Megjegyzendő, hogy azon népek, amelyek alaptermészetüknél fogva durva, utálatos, undorító, elnyumó, gyilkus (elnyomó, gyilkos) életmódot élő hódítók voltak, azoknak nyelvét az alacsony hangzók uralják. Így alakult ki a latin nyelv az U hangzók túltengésével. A nyelv minősíti használóját a valóságban és képletesen is.

LUMBUS = ágyék, amely a LOMBOS BOMLÓS ágyékszőrzet képe nyomán kapott ősnyelvi névből alakult ki és latin nyelven maradt így fenn. Ágyék, nemzés: latin FUTuit szó, TAFotás, taFOTás, finom, selymes bőrű FÁTa, lány, s FET, fiú párzása, becsusszanás, nász, amely székely tájnyelvben még ma is az ősi FÚTos szóval van jelen. UTódot, FIT, FIAT VETő FÁTa = lány nem román szó, hanem általuk az ősnyelvből megörökölt. Nász, FÚTossás, párzás, nemzés tárgykörének minden kifejezése ősnyelvből jutott utódnyelvekbe, és minden ilyen kifejezést csak mai magyar nyelven lehet kielemezni gyökelemző eszközökkel.

LuMBuS – LoMBoS – BoMLóS hangváz: L-M-B-S –L-M-B-S – B-M-L-S

A római hitvilág istenségei

A római hitvilág istenségei neveinek értelme, mondandója, jelentése is magyar gyökelemzéssel fejthető meg.

JUPITER: JÓ PÁTER, JÓ ATYA, a név hangváza, hiedelmük szerint lelkük mennyekbe felemelője, RÖPÍTŐJE lehet.

JuPiTeR – Jó PáTeR – RöPíTőJe hangváz: J-P-T-R – J-P-T-R – R-P-T-J

Ugyanakkor a JÓ PÉTER, azaz JÓ SZIKLA név is kiolvasható belőle.

JuPiTeR – Jó PéTeR hangváz: J-P-T-R – J-P-T-R

Talán ez okból lett Szent Péter, Róma védőszentje később, a hatalommal megalkuvó kereszténységben, bár szemernyi valós, igazolható történelmi bizonyíték sincs arról, hogy Péter apostol valaha is járt volna Rómában.

JUNÓ, felesége JÓ NŐ.

JuNó – Jó Nő hangváz: J-N – J-N

MINERVA istenségük nevét az etruszkoktól örökölték meg, bár azt tartják, hogy a görög Athéné római párhuzama. Az etruszkoknál MNRV hangvázzal volt jelen, és a kézművesek védő istene volt. Megfejtése: valószínű MANRÓVÓ. Az etruszkok kitűnő kézművesek voltak. Az ősnyelven MAN = kéz, amely RÓVA dolgozik. Vagyis a KÉZzel, MANnal ROVÓk istene. Ebből módosult a latin nyelvben MINERVA alakra. Ami még érdekes: MINERVA görög megfelelője, Pallas Athéné sosem ment férjhez, magányos maradt. MINERVA név hangváza alapján ÁRVA NŐM szó építhető. Mivel hadi dolgokba is beleszólása volt a hiedelem szerint, így MANEVRA név is találó.

MiNeRVa – MaNRoVó – áRVa NőM – MaNeVRa hangváz: M-N-R-V – M-N-R-V – R-V-N-M – M-N-V-R

MARS, háború istene, aki életeket MAR halálra, MARÓS, és erőltetett menetben, MARSban hajtotta katonáit, háborús MARakodáS képzeletbeli istensége.

MaRS – MaRóS hangváz: M-R-S – M-R-S

VÉNUSZ neve ősi ÉVA, ENÉ és a NÁSZ, SZÉN, azaz tűz, fényesség, NÁSZtól termékeny SZUNa, valamint SZÜN = kebel, tejjelentés. De nőként SZÍVÉN, SZŰVÉN hordozza gondjait, s ami SZÍVÉN, az a SZAVÁN. Ez is lehet etruszk örökség, hiszen a név valószínűleg élt már az ősiségben ÉVA NÁSZA után becenévként: ÉVANÁSZ –> VÉNUSZ. ÉVA VÉNÁja a mi eredet VONAlunk.