ÓBÉGAT – Hangosan jajgat és sír. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] Az ÓB – BÓ ősgyökből induló szó. A CzF Szótár is a német au weh! felkiáltásából alakult szónak véli, pedig a BÉ gyök a nagy fogalmának (lásd a B hang bevezetőjét) jelentésével van jelen a szóban. A B hangcsoport – ÓBÉ – nagy, erős kiABÁlás, ABAjgás, EBEk ugatása, ostOBA, IBOgtalan hangok, zsIBOngás megjelenítője. A BÉGet, BŐGet, kiaBÁl szavak kapcsolódnak értelemben az ÓBÉGATás jelenségéhez. Ez valami okból kikerülte Czuczor és Fogarasi figyelmét. A valószínű inkább az, hogy az au weh! német felkiáltás indult az ősmag(ar)-nyelvi kifejezésből, és semmiképp nem fordítva, hiszen látható a szóelemek jelenléte a magyar nyelvben, amit a német nyelv nem tud felmutatni! Ez a megállapítás hasonló az Óperenciát, Ober Ennsből eredeztető szamársághoz. OPÁL – Vörös, kék stb. színű, áttetsző kovaféle ásvány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög < óindiai] Az OP – PO ősgyökből. A szókezdő O hang, az OP gyök a szemre, látásra utal ugyanúgy, mint az alább található OPtika szóban. Mindkettő az OP – áttetszőség, átláthatóság jelentésű. A P hang a látással kapcsolatos: kéP, Pont, de a víznek a PO, PÁ megnevezése is az átláthatóságot jelenti. A PÁ köszönés is a látással kapcsolatos (hoppá látlak). Ugyanakkor a PÁt szóból is kitetszik ez, mert például a mészPÁt nevű ásvány víztiszta, üvegfényű. Az áttetszőség fénytörésre is alkalmassá teszi. Az OPÁL hasonlóan áttetsző, bár nem oly mértékben, viszont a szószerkezetében a PÁ gyök erre utal. Az OPÁL keletkezése is a vízhez kötődik. A P hangcsoport – OPÁ – mutatja jelentését. A víz ősi neveinek egyike: ÁPA, s jelen van a vÁPA (vizesárok), lÁPOs, APAd, APÁly szavakban. Az OPÁL – LÁPO fordítás is vízjelentésű. Az már csak természetes, hogy az első beszélt nyelven, ősmag(yar)-nyelven kapta nevét az ásvány, ahonnan később továbbment a többi nyelvbe.
ÓPERENCIA – „Így nevezik magyar népmeséink sztereotip bekezdései a mesevilág határán lévő tengert.” Kislexikon [000] E szó nincs a szótárban, de többen kérdeztek rá. Sok a találgatás a szó kapcsán: az Enns folyó, a Bodeni tó stb. Mindegyiket lehet mellőzni, bármilyen fajsúlyú egyéniség* állítja is az ahhoz kötődést. A legkorábbi az úgynevezett honfoglalás korára viszi vissza. Ám a magyar ősmesék, népmesék az írott történelem előttiek. Azok a mesék említik az ÓPERENCIA nevű országot, az Óperenciás tengert, Bergengóciát, a hegyeket rengető Kőmorzsoló, a fákat tövestől kitépő Fanyüvő nevű óriásokat. Vagyis az ÓPERENCIA jóval régebbi, mint az Enns folyó, mint Ausztria, Germánia stb. Nincs kizárva, hogy Özönvíz előtt létezett ilyen nevű tenger. Az ÓPERENCIA kifejezés értelmét, alkotó részei elemzése nyomán találjuk meg. A P hangcsoport – OPE – mutatja jelentését. A víz ősi neveinek egyike: ÁPA, s jelen van a vÁPA (vizesárok), lÁPOs, APAd, APÁly szavakban. Az ÓP – PÓ ősgyök egyik jelentése: víz. Az ÓPErencia tehát a vízjelentéssel indul. Az ÓPERENCIÁS tenger másik jelentése ÓRIÁSI víz. Ám az ÓpeRencIÁS tenger az ÓRIÁS lábainak nem volt túl mély, és lépteihez mérten nem volt túl széles. Az akkori időkben nem voltak nagy tengerek, hiszen a ma a Földön levő víz legalább háromnegyed része a Földet körülvevő vízgyűrű (hidroszféra) beszakadásának eredménye. Az R hangcsoport – ERE – a széttERÜl, pEREm, kÖRÖnd, ÁRAd szavakban nagy tERÜletet betöltő értelmű. A PEREN > PEREM a széles tenger nagy-nagy PEREMét, a PER gyök viszont jelenthet köralakot, de PERdülést, REPülést is. Mivel a mesék a messzi távolba PENdERítik a történéseket, így elképzelhető, hogy a PEREN a tengEREN, annak PEREmén túli tERületet jelenti. Érdekes része a kifejezésnek az ENCIÁS. Az előzőkben kiderült, hogy a CI ősgyök SZÍn értelmet képvisel némely esetekben. Az ENCIÁNkék megnevezése a végtelen kékség (égség) tengeréből, de a víztömeg kék színéből is eredhet. Annyi biztos, hogy előbb az volt, amihez hasonlítva nevet kapott az enCIán SZÍn. Az NC hangcsoport – ENCI – jelen van a magyar nyelvben, és többnyire játékos hangvételű. Ilyenek: cINCOg, fINCÁl, hENCEg, kUNCOg és mások. Egyszerűen döbbenetes, hogy a magyar emberek egy része elfogadja ezt az Ober Enns-szes hazugságot. Különben ez is a tudatos ferdítés része. A magyar népmesék ősiek, az ősinél is ősibbek, amikor még az Enns nem is létezett.
*Tekintélytisztelet okán nem lehet téves megállapításokat elfogadni.