BAJNOK – Az e cím elnyerésére rendezett verseny(sorozat) győztese. Harcos, hős. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb–horvát] Valaha a BAJvívók BAJt, párBAJt vívtak, és a győztes volt a legnagyobb (ba), a BAJNOK. A pohárnok, tábornok stb. képzőnek mondott NOK, a NAGY szóból kialakult bővítmény. Nem a részes -nak, -nek, az más. A NOK bővítménnyel alkotott, tisztséget jelölő szavak mindegyike férfi nemhez kapcsolódó! A JN páros az aJNároz, daJNál szavakban ad betekintést a BAJNOKok dicsőítéséről, tetteik megénekléséről, vereség esetén saJNálatukról. A szlávok által használt vojnik, bojnik szó innen, a BAJNOKból ered! Tehát innen oda az irány, mivel a szó összetevői csak magyarul magyarázhatók.
BAKFIS – Serdülőkorú lány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A BAKFIS nem lehet német eredetű, mert a KF páros a magyar nyelvben játékosságot kifejező értelmet hordoz. Például a baKFitty, biKFic, buKFenc szavakban. A BAKFIS szóban ugyanez az értelme. Még fordítottja, az FK páros is hasonlóan játékos értelmű: caFKa, döFKöd, nyaFKa. A KF páros hangjaival alkotható a KóFic, mely Fic-Kó szófordított alakja. Az FK párossal a FiKa, mely kisfiút jelent (FiúKa – FiKa). Nincs itt semmilyen német elem.
BAJADÉR – Indiai táncosnő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: portugál] A BAJADÉR – nő, lány. A megnevezés elsősorban annak BÁJos voltára utal. INDIÁban sok magyar gyökkel kezdődő hely elnevezés van, maga INDia is INDuló, kiINDuló pont volt valaha, valamely népnek, és az IRÁNY IRÁN felé vezetett. Nevét még az ősmag(yar)-nyelven kapta. A BAJADÉR BÁJait ADja, a szó vége épp, mint a tünDÉR, a feltűnő leDÉR szépség értelmét viszi a szóba. Azaz: BÁJait ADó leDÉR lány.
BORSÓ – Fehér virágú, gömbölyű, sárgászöld magvú hüvelyes növény. Ennek termése, a benne levő mag. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A BORSÓ magyar szó. Bár a BOR gyökéhez kötődő, van különbség. A BOR, az ital az elBORuló, elsötétülő színéről, némileg a felBORuló belső összetételéről kapta nevét. A BORSÓ más. Olyan BORongó (BOLYongó) test, mely BORulva változtat helyet, és a kör, a fORgás fogalmához: (ORSÓ, kORSÓ, sORS) kötődik. Az RS mássalhangzó-páros esetenként a gyoRSasággal kapcsolatos kifejezések kulcsa. Például: haRSan, haRSány, gyoRS, pöRSen, vaRSa stb. A török nyelv az ősmag-nyelvből örökölte meg.