NYEREG – Az a lószerszám, melyen lovagláskor ülnek [NEM finnugor tőből] A NYEREG, az NY.R – R.NY gyökből indul: NYeR – ReNY. A NYEREG, NYERGEL, NYARGAL, ugyanaz a fogalomkör. A NYeRGeL – NYaRGaL hangváz: NY-R-G-L – NY-R-G-L. Az NY itt is elNYúló, a NYE ősgyök a kéNYElem szó alkotóeleme is. Általában hosszú útra NYERGELtek. A NYEREG egy olyan vázra, GERINcre (székely: gerenc), GERENYcre épül, amely követi a ló GERINcének vonalát (gerenc, gerendely). A NYeReG – GeReNY hangváz: NY-R-G – G-R-NY is igazolja ezt. A NYEREGben GÖRNYEdve ül a lovas. A NYeReG – GöRNYed hangváz: NY-R-G – G-R-NY-d. NYEREGből jobban belátja a KÖRNYEZő vidéket. Az R hangcsoport – ERE – a nyEREg akkor kERÜlt a ló hátÁRA, mielőtt a sEREg indulásnak EREdt. De a jÁRÁs, EREgelés, IREg-fOROg szavakban is jelen van. Székelyföldön ma is használt szó: EREGel, azaz elEREDve halad. Az ER, IR, JÁR, JER gyökök ERedéssel JÁRással kapcsolatosak. A szó lehetett valaha JEREG is. A Biblia beszél egy Járed vagy Irád nevű emberről (i. Mózes 5: 16). Ő még az eredeti ősnyelven beszélt, és neve ma is érthető magyarul. Biztosan könnyűléptű, jól szaladó, járó, iramodó ember volt, amely okon kiérdemelte a nevet. Tehát az indulást, mozgást kifejező ER, IR, JÁR, JER gyöksor őskori, Özönvíz előtti. A Bibliában levő, minden abból az időből való név magyarul megfejthető, és ez is bizonyíték az ómagyar nyelv akkori jelenlétére, ősiségére*. A NYEREG szóban benne rejlik az útra indulás értelme: NYERGEL, és EREGEL, NYEREGgel jó REGgel NYARGAL. Mielőtt indul a sEREG, a lóra rákerül a NYEREG. A nyERGELés az EREGELés, azaz a sEREG útra KELésének (gel – kel) előjele. A sEREG szó is a jÁRÁshoz kötődő: összesEREGELő tömeg. A REGgel az indulás, a világosodó nappal eREGELő indulása. Példa a magyar nyelvből eredésre: az utódnyelvek által használt GALopp szó, amely a nyarGAL leharapott szóvégéből indul. Bár a CzF Szótár teljesen kizártnak tartja, mégis a NYER ige fő alap, elsődleges névadó a NYEREG szóra. Czuczor és Fogarasi tévedésének oka nem magyartalanság, mint az újkori nyelvészeké, hanem az, hogy nem gondolták át elég mélyen az okokat. Íme a CzF Szótár okfejtése: „A nyereg gyöke nyer, de mely mint ösmeretes ige alapfogalomra nézve semmi rokonságban nincs a nyereg szóval. Tehát azon gyöknek más értelme rejlik.” Kiem. K.S. Vizsgáljuk meg a NYER gyök szerepét. Már a ló hadászatban való alkalmazása NYERt ügyet jelentett a sEREGnek, bár az első csatákban talán csak szőrén ülték meg a lovat. Ekkor jöhettek rá, hogy úgy túl RENYhe az ülés, azaz nem biztos, ha volna egy ülő alkalmatosság, amelyre fegyvert is lehetne akasztani, s amelynek olyan szára van, amely KÉNYelmet nyújt a GYALnak, azaz lábnak (kénygyal – kengyel, gyal = láb), s amely lehetővé teszi a ló hátáról felemelkedést, akkor még inkább NYERésre állnának. Miután NYEREGgel, kengyellel szerelték fel a lovakat, a lovas előnye óriási lett. Időt is NYERt és erőt is, mivel nem fáradt el a lába, fordulékonyabbá vált harc közben. Az igazi képzett csataló NYERítéssel jelzett, és a NYERítés a várható diadal hangképeként a lovasnak is erőt adott. A CzF Szótár így fejezi be: „Egyébiránt hangokban is rokon vele, különösebben a ,nyer’ törzszsel a török ejer, csagataj iger.” Tehát az utódnyelvben jelen van a NYEReg szó NYER gyökértelme.
/*/ A Biblia – a mai közkézen forgó könyvek közül – a legerősebb bizonyítékokat nyújtó írás a magyar nyelv ősiségére. Az őskori nevekben őrzi az eredeti ősgyököket, gyökszavakat. Ez vitathatatlan! A fordítottja is igaz: a magyar nyelv szókincsének összessége igazolja a Biblia üzenetének valóságosságát.