A régi helyesírási szabály: AHOGY HANGZIK, ÚGY ÍRATIK.
Így, pőrén még jobban látszik a belső összhang.
Egy példamondat:
KUTYAGOLás közben LÓGATTYUK a kezünkben (lógattyák) levő BATYÚt, amelyet úgy teszünk le, hogy ne legyen ÚTTYÁBa senkinek.
Fordítsuk meg a szavakat:
KUTYAGOL – LOGATYUK
BATYÚ – ÚTYAB
KuTYaGoL – LóGaTTYuK hangváz: K-TY-G-L – L-G-TY-K
BaTYú – úTTYáBa hangváz: B-TY – TY-B
—————————
A magyar ragozó nyelv, de a magyar nyelvben nincsenek ragok képzők, mert ezek szerepét gyökök töltik be.
Példák:
A –ban, -ben ragok, B.N – N.B gyökként: BaN – NaB.
BENt, BANda, BENdő, BUNda, NÁBob és más szavakban indító gyökök, és valamiBEN, egy belső térBEN létről, állapotról, annak odaBENti tartalmáról adnak képet.
A megrágott, lenyelt takarmány a BENdőBEN gyűl össze.
A BANdáBAN hasonszőrű BANdatagok csoportosulnak, s BENt gyűlnek össze a szobáBAN.
A NÁBob anyagiakBAN gazdag.
A szív dobBANása a kebelBEN, életjel.
RobBANásBAN pusztult el az épület a BENne lakókkal együtt.
A –ból, -ből, ugyancsak ragnak nevezettek.
B.L – L.B gyökként: BóL – LiB.
Ez a BÉL, valamiBŐL, BELőle, a BELsőBŐL való.
BOLondozó BELső töltet BOLdogságáBÓL BOLondos tettek sarjadnak.
A BÖLcs emberBŐL évek tapasztalataiBÓL szerzett, felgyűlt értelem árad.
Az emberi keBELből, kebelBŐL, a BELsőBŐL indul a testi-érzelmi gyökerű, LOBogó, másokat is elragadó hatás.
BOLdogan, BOLondozón tomBOLnak a szurkolók.
A házBÓL LIBegve-BILlegve kijön a hölgy.
A kabátBÓL a BÉLést kivette, így keBELét nem tartja melegen.
A -nak, -nek rag szerepben N.K – K.N gyök: NeK – KeN.
Szavakban: NEKi adNAK, JenőNEK, vajjal megKENt kenyeret, de NEKtek is KENnek, kenNEK.
NEKiugorNAK anNAK a munkáNAK, s gyorsan végezNEK.
KANokNAK és KANcákNAK osztott szerep a szaporítás.
KANcák csikókNAK adNAK életet.
Induláskor KANtárt teszNEK a KANca fejére.
Szomjas vagy? NÁKolj (igyál) a KANnából, csaNAKból, amely ott a csóNAKban.
A jó NÁK (ital) NEKünk KINcs.
A -ra, -re, szintén ragnak mondottak, de valójában AR – RA, ER – RE ősgyökök, a valahonnan, esetenként a légÁRból, azaz ÁERből ÉRkező, ERnyedten ARaszolva EReszkedő RÁhelyezkedés jelenségét leírók.
A madÁR a légÁRból leEReszkedik, majd RÁül a rúdRA, drótRA, kerítésRE.
Lehet folytatni.