A hunsdorferi-budenzi nyelvészetnek!
A teremtés nyelvén adott gyümölcsnevek annak fő jellemzőit rejtik. Ezek – a nevekbe sűrített jellemzők – csak az egyenes ágon fennmaradt utódnyelven, a mai magyar nyelven, a nyelvi titkok MAGYARázó nyelvén hozhatók elő a névben szereplő hangok átforgatása révén.
Erről a – másfélszázad éve finnugor vizeken úszkáló, halászgató – hunsdorferi-budenzi nyelvészet semmit nem mond! Az akadémus nyelvészet csak szajkózza, s tömi a fejekbe a magyar nyelvhez teljesen szükségtelen latin-germán grammatika száraz tételeit, s a legunalmasabb tantárggyá süllyeszti a magyar nyelvtan órát. Megutáltatja az alapfokú első tanórától az érettségiig minden gyermekkel édes anyanyelve nyelvtan tantárgyát.
Kizárják a HANG értelemhordozó szerepét, a GYÖK – amely a szó alapjelentését hordozza – szerintük nem is létezik. Verik a mellüket félévszázados szakmai kutató munkájukkal, lobogtatják összes végzettségi oklevelüket, de a magyar nyelv valós értékeit vagy nem ismerik, vagy ismervén, eltitkolják tudatosan a köznép előtt!
Néhány gyümölcs neve példaként, ahogyan beszél a név a gyümölcs fő jellemzőiről.
KAJSZI – a K.J – J.K: KaJ – JáK gyökből induló szó. JÁK, aJAK a szÁJat jelenti, amely egy JIK, JUK, s amellyel JÁKosan KAJabálunk, KIJabálunk, KAJálunk, KÉJes csókot adunk-kapunk, KUJtorgunk egy kis csemegéért.
A JSZ hangcsoport – AJSZI – jelzi, hogy a JÁKon, szÁJon mAJSZOljuk a finom kAJSZIt. Éréskor hAJSZOljuk, hogy hozzájussunk, és EJSZE sikerül is.
A JSZ alvógyök, hangzó beillesztéssel JáSZ, ami azt jelenti, JÁSZolható, ehető. A JÁSZol szó etetőt jelent, de igeként: JÁSZol = eszik, JESZik.
KAJSZI – ISZJÁK átfordítás mutatja, a KAJSZI levét szörpként, de pálinkaként is, ISZJÁK.
KaJSZi – iSZJáK hangváz: K-J-SZ – SZ-J-K
Székely tájszó: leaKAJSZA, leAKASZJA (leakajsztja), SZAKAJtja. Ez esetben a KAJSZIt.
KaJSZi – KaJSZa – aKaJSZ – SZaKaJ hangváz: K-J-SZ – K-J-SZ – K-J-SZ – SZ-K-J
KAJSZI – SZIKJA átforgatás tudatja: élő test SZÍKJA, a testi sejtet támogatja.
A szervezet KISZÍJja a gyümölcs javát.
KaJSZi – SZíKJa – KiSZíJ hangváz: K-J-SZ – SZ-K-J – K-SZ-J
A CzF Szótár a KAJSZI kajsza szóról: „[…] kajsza […] Jelenti a nyárnak előrészét (vagyis a napnak hajlását) KAJSZUlását. Ekkor érik a KAJSZIbarack.
—————
PÓNYIK – a PÓNYIK alma nevében ott van begyűjtése utáni utóérése, idővel PONYul, PONYIK, puhul, írhatnánk: NYOPIK, nem kizárható e változat léte sem, mert a GYOPár nevében is tapintási puhasága rejlik. Ugyanígy PONYIK a LASPONYA is, amely szintén PONYULÁSI folyamaton megy át.
LaSPoNYa – PoNYuLáS hangváz: L-S-P-NY – P-NY-L-S
A KOPONYA is kemény, jelképesen s valóságban is, aztán lassan a benne levő elmei képesség érik, PONYIK észérlelő, ÉSZ-TANító iDŐK, ész-teen-dők, esztendők nyomán.
PoNYiK – KoPoNYa hangváz: P-NY-K – K-P-NY
—————–
RINGLÓ – a RINGLÓ is az R.N – N.R gyökből indul: RiN – NiR, RINgó, hINtázó mozgás, édes, fINom NIR, NYIRok.
A Hunsdorfer-Budenz csöcsön tenyésztett nyelvészet szerint: e név a reine Claude (Klaudia királynő) francia szóból alakult, de ez hasonló a Füred név fürjekről, vagy retikül francia ridicolé szóból eredeztetéséhez. Hadd ringassák magukat e tudatban.
A RINGLÓ név egyidős a beszélő emberrel. A RINGLÓszilva gömbölyű (kerek), és RING, ING, LÓG az ágon. Mivel az átlagos szilvánál nagyobb, így RINGó mozgása is más az ágon. Ugyanakkor az IN, a fINom íz értelemhordozó ősgyöke. E szóban is az NG és GL páros összevont alakja van jelen.
Az NG hangcsoport – INGlÓ – a rINGlÓszilva ágon csÜNGŐ, INGÓ, lENGŐ gyümölcs. Emésztés alatt gázokat fejleszt a belekben, így a fINGÓ jelző is találó.
A GL hangcsoport – InGLÓ – a gyümölcs könnyedén LenG akár a bOGLÁr.
A RINGLÓ – LÓG RING hangátforgatás mutatja a gyümölcs valós képét az ágon. Nem kizárt az sem, hogy az ősiségben előbb RINGLÓG volt a neve, majd rövidült.
RiNGLóG – LóG RING hangváz: R-N-G-L-G – L-G-R-N-G.
Fenséges, finom íze miatt mondhatták dicsérve GLÓRINGnak is.
RiNGLóG – GLóRiNG hangváz: R-N-G-L-G – G-L-R-N-G.
A GL – LG kapcsolat: a rinGLó, mint a riGLi, boGLár, lazán LóGó, kínáLGatja magát, váLoGatható, szemeLGethető szedéskor.
Az NG – GN kapcsolat: a riNGló az ágak mozgásakor riNGó, leNGő. A szél hatására is lóGNa, lenGNe.
