NIRVÁNA – A buddhizmusban az egyéni lét megszűnése, a tökéletes nyugalom. [MÉKSZ: nk: óindiai]
A NIRVÁNA a NI – IN ősgyökből bővülő N.R – R.N gyökből képzett: NiR – RiN. Az egyéni létről leszakadó –, úgymond leNYÍRt – s a nemlét vélt békéjében RINgatózó állapot.
Az RV hangcsoport – IRVÁ – sokatmondó, és segít a szó értelmének kibontásában. A nIRVÁna egy hERVAdó, sORVAdó, lÁRVAszerű – indulatok, érzelmek nélküli, vágyakozásoktól mentes – babonás állapot.
Az RV páros, mint R.V – V.R gyök: ReV – VáR hangjaival alkothatók a meREV, VÁR szavak, amelyek kapcsolódnak a NIRVÁNA szellemiségéhez.
A V.N – N.V gyök: VáN – NáV, a nirVÁNa a lélekVÁNdorlás legmagasabb csúcsát jelenti, babonáik szerint abba az irányba NAVigál a lélek.
Az N hangcsoport – ÁNA – a szenvedélyeket kioltANI, elfojtANI szándék.
A NIRVÁNA nem magyar szó, ám valaha az ősnyelvben alakult ki, majd egy ősnyelvből kivált, de akkor még alapvető jellegzetességeit őrző nyelvben maradt fenn.
A Kárpátok ölén letelepedő, ősnyelvet megőrző nép nem tartotta meg sem a hiedelmet sem a szót, mivel az egészséges életszemléletű magyar ember ilyen badarságokban nem hisz. Viszont az RV páros azonosítja az ősnyelvi eredetét.
RV – VR kapcsolat: a niRVána heRVadó szemléletével szemben a nyelvet megőrző egészséges tudatú nép, héVRe, lendületre, jó kedVRe, neVetésRe, VetésRe-aratásra, híVRe, azaz hitre építette életét, ReménykedVe egy szebb jövőben.