Az egyedi, addig soha nem tapasztalt elragadó látványtól fellelkesülő Ádám feltételezett első mondata a virágok sűrűjéből előbukkanó, vele szembejövő elbűvölően gyönyörű nőhöz, akiben ÖNmaga mását ismerte fel, az ÉN párját a NŐt, NÉt.
Ezért kiáltott fel így:
Te né vagy! Né vagy te! Né vasz te!
E mondatokban benne van az első nő féltucatnyi neve, és elhívatásának lényege tömören.
Te nÉ VAgy – ÉVA, AVÉ
tE NÉ vagy – ENÉh, ANA
te NÉ VAgy – NÉVA – VÉNA (Vénusz), eredő VÉNÁja, VONAla egy népnek.
Az ősnyelven a lenni ige egyes szám harmadik személyben: VAN alakjának másik változata: VASZ. E szót még nagyanyám is használta (szül. 1882).
NÉ VASZ TE! – mondta Ádám.
A jelenlegi ismeretek szerint a NEVASZTA a román nyelven = feleség.
A szlovák NEVESZTA = menyasszony.
Ezek szerint ez nem magyar szó? Akkor Ádám román volt vagy tót?
Mely nyelven lehet megfejteni a szót? Van-e magyarázat a mai magyar nyelven e szóra?
Hordoz-e valamilyen értelmet e szó magyar nyelven, amely a menyasszonyhoz, feleséghez kötődő?
Mi az egyik fő jellemzője a menyasszonynak, leendő feleségnek, a NEVESZTÁnak, NEVASZTÁnak?
A NEVESZTA, NEVASZTA azaz feleség, áldott állapotban magzatot NÖVESZTŐ.
A NŐ a férfi SZÖVÉTNÖke, világító fénye.
Az a NŐ, aki minden VÉSZTŐl védi magzatát, aki SZÍVÉN hordja ŐT.
NeVaSZTa – NeVeSZTa – NöVeSZTő hangváz: N-V-SZ-T – N-V-SZ-T – N-V-SZ-T.
NeVaSZTa – SZöVéTNök – SZíVéN őT – Nő VéSZTől hangváz:
N-V-SZ-T – SZ-V-T-N-k – SZ-V-N-T – N-V-SZ-T-l.
Lehet küszködni a fenti két nyelven. De akár a világ többi nyelvén is.