A NemRUT, MénRÓT, NimRÓD, MenTÓR, NeszTÓR nevek, valakik fölötti magas állást, irányítót jelentettek. Ilyen a kánTOR is, aki az éneklést vezeti. A viTORla, amely a hajót a szél irányában TEReli. Lehet még keresni, mert van, és megtalálható az a vonás is, miben kiemelkedő a TOR gyököt viselő megnevezés tulajdonosa.
Ezek a fentiek kezdetben nem voltak személynevek, hanem bizonyos személyek társadalmi állásának jellemzői, mint ragadványnevek, amelyek aztán személynevekké váltak.
A T.R – R.T gyök: ToR – RoT a TORonyt vagy RÓTT mélységet is képes jelölni. Tehát a két véglet, akár a Himalája csúcsa és a Marianna árok közti kb 20 km. Aki a TORonyban van, messzire lát, és többet tud, mint aki lent van. A ToRoNy a TRÓN, a hatalmat biTORló helye. A jelképes TORonymagasságú TRÓN, mint TÁRsadalom feletti felelős állás, felelősséggel jár(na). Aki a TORonyban, TRÓNon kívánt lenni, az valamilyen emlékezetes tettel, tettek sorozatával mélyen beRÓTta, bekoTORta magát a népe tudatába, s így közakaRATtal emelték, vagy engedték emelkedni a TORony magasságába. Volt olyan uralkodó, aki mindent TÖRt-zúzott, gyilkolt, mérgezett, száműzött stb. a TRÓNért, s volt olyan, aki akRATa ellenére találta magát a TRÓNon. A kettő közti erkölcsi szakadék a későbbi tetteikben is megmutatkozott. Azt tudni kell, hogy a TÖRténelem folyamán nem létezett uralkodó, akinek vér nem tapadt volna kezéhez. Egyetlen egy sem! Aki a TORonyban, a TRÓNon ült az TÖRvényt diktált. Többé-kevésbé kötelezően keménykezű, TÖRő, biTORló, megTORló – ógörögül TIRannus – is volt, kellett lennie. Egyetlen uralkodó sem volt mentes az áRTatlan vértől. Akinek ezt nehéz elhinni, az olvassa el II. Rákóczi Ferenc – a magyar történelem elvitathatatlanul legtisztább alakja – Vallomások című könyvét, ahol szomorúan vallja be Istene előtt, hogy kb. 400 halálos ítéletet írt alá, amelyben hazaárulás, gyilkosság, rablás stb. vádak voltak az okok. Aki a TRÓNon volt, az utat RÓTT követőinek, és meg is követelte azon járni. Aki nem követte, azon megTORolta. Aki ellenállt, azt DARabokra RÓDalta TÖRte – esetenként szó szerint is (kerékbetörés, felnégyelés). Az MR hangcsoport – IMRÓ – a kAMRA, IMRE szóban, névben bőség, áldás. Az MR páros, mint alvó M.R – R.M gyök: MaR – RáM a MARó, MÉRő, RÁMa, REMeg, RÉM szavakban. A RÓD gyök jelent gördülékenységet is. A keréknek lehetett hasonló neve. Ma még él a RÁDli megnevezésben. Az NT hangcsoport – ENTÓ – a bennfENTEs, fONTOs, INTŐ szavakban jellemzi MENTÓrt, akit Odüsszeusz, a fia gondviselésével bízott meg.
Az NT páros, mint N.T – T.N gyök: NeT – TaN, a NET (sima), keNET, TANít szavakban. Az SZT hangcsoport – ESZTÓ – az OSZTÓ, fOSZTÓ szavakban NESZTÓr jellemzőiről. Az SZT páros, mint SZ.T – T.SZ gyök: SZéT – TeSZ, a SZÉT, SZŐTT, TESZ stb. szavakban.
A nagy sietségben (reggel volt) kimaradtak a kezdőgyökök.
NEM – N.M – M.N gyök: NeM – MéN, jelölheti a NEMzetség NEMtőjét, a családfa gyökerét, a dinasztiaalapítót. MÉN, azaz férfi. Az első fáraó neve is: MENes. A férfi vagy MEN, MÉN vagy KAN, KÁN. NEMRUT a NEMzetségének jelentős, mélyrehatóan RÓTT, RÓDalt, azaz jegyzett alakja. E mélyreható jegyzés lehet jó és rossz tulajdonságok összessége is.
MENTÓR férfi, elMÉN, gondolkodáson alapuló, bölcs ember lehetett, ha Odüsszeusz rábízta fiát.
NESZ – N.SZ – SZ.N gyök: NeSZ – SZeN. NESZTÓR idős, valószínű, őSZEN jutott törzsfői, sátorapai méltóságba. Ő a javak szétOSZTÓja: NESZtek.