Nem német, nem angol, nem latin

FERTÁLy – Valaminek a negyede. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FERTÁLY az ÉRTÉkek mÉRTÉkek közé sorolható. Az RT páros és a ráépülő értelemadó hangnyaláb is magyar eredetet bizonyít. Hasonló mÉRTÉk, ÉRTÉk és tARTAlom viszonyokat jelölők: bIRTOk, kURTA, pORTÉka, tÖRTÉnelem stb. De a bemerítéses térfogatmérés, a bemÁRTÁs is mÉRTÉkvétel. Meglehet, hogy a német nyelv használja, de eredete, fő eleme, tengelye ősmag(yar)-nyelvi elem. Az R.T – T.R gyök a TéR, TéRfogat szavakban TaRtalmat sejtet.  

FESS – Jó alakú, szép testtartású, csinosan öltözött. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német, angol szóból] Ha valaki jól FESt, tehát a róla kialakuló összkép kellemes hatású, ez esetben FESS. Miért kell ezért Bécsbe vagy Londonba menni? A magyarok öltözet szempontjából mutatósabbak voltak, mint a bugyogós angolok, vagy hózentrágeres németek. Vajon miért öltöztette lovas katonáit a magyar huszárokéhoz hasonló egyenruhába sok európai uralkodó? Mert szép látvány volt, jól FEStett!! Azaz FESZES, s így FESS volt! Akár egy FEStett kép. A FES gyök szétterülő értelmű, ez esetben a széleskörű kellemes hatást is érzékelteti. Egyetlen jóvágású zsinóros, mentés, csizmás nyalka kuruc mutatósabb volt az egész harisnyás–parókás, papucsos-hózentrágeres bécsi udvarnál, császárostól, hercegestől.  

FESZT – Folyton, szüntelenül. Kitartóan. Szilárdan, erősen. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FESZ magyar gyökszó. Az állandó igénybevétel, a kitartó, szilárd, kemény hozzáállás FESZülTséget idéz elő az emberben. A FESZT, mint ennek a rövidített alakja, a német nyelvben is jelen van szóösszetételekben fog, rögzít, köt értelemmel, de az eredet magyar. Különben a tartósan felhangolt, szétterült (esz) lelkiállapotot jelenti a latin FESTivitas (vidámság, jókedv, szórakozás) a német FEST (ünnep) is. Mindkettőben jelen van az azonosító SZT páros, mely nem engedi kihazudni a magyar nyelvből. A FESZT szónak van még társa, melyet szintén németnek mondanak: furtonfurt, de az is magyar.  

FEUDÁLIS – A feudalizmushoz tartozó, vele kapcsolatos. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A latin az ősmag(yar)-nyelvből örökölte a FEUDALIS kifejezést. Ha egy francia olvassa a FEUD szót, azt mondja: FŐD. Nagyapámnak is FŐD vót. A FEUDÁLIS rendszer FÖLDbirtokon alapult. A szó bizony ősmag(yar)-nyelvből való latin torzítás. A szóból az is megtudható, hogy a latin nyelv – ellentétben a német FELD-del – olyan ősmag-nyelvet beszélőktől örökölte meg a szót, akiknél nem FÖLD, hanem tájszólási FŐD volt a szóalak.