NEM1 – Élőlénynek hím illetve férfiúi vagy nőstény illetve női jellege. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? alán] A NEM N.M – M.N gyök: NeM – MeN. A CzF Szótár szerint: „Minthogy e szónak minden tulajd. értelmű jelentései származási rokonságra vonatkoznak:
innen legokszerűbb dolog azt állítani, hogy gyöke azon ne, melyből a nevel, nevelkedik, nevendék, nő, továbbá a nép, népség származnak.” Kiem. K.S. Továbbmenvén a gondolattal: a NE gyök a NŐ, aki eredő forrása minden élő embernek, és a NŐ az EMber EM oldala. Összevonva a NE és az EM – NEM. Van még egy megfejtés, amely a NEM szó többféle értelméhez kapcsolódó, de ennél szóértelem mélyére kell tekinteni. A besoroláskor, osztályozáskor néha téved az ember, olyankor mondja: NEM jó, ez NEM ide illő, vagy NEM oda illő, ide NEM, oda NEM, egyik NEM, másik NEM. Azt jelenti, hogy nem abba MENő. Ez is NEM, de nem az a NEM, mert oda NEM MEN. Ezek a szó értelmének, mondanivalójának sűrítményei, és mind magyar kifejezések.
NEM2 – Tagadás kifejezése. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A tagadó NEM, a tiltás NE ősgyökéből bővülő NEM N.M – M.N gyök: NeM – MeN. A NEM a MENés tagadása, azaz NEM MENek bele ebbe. A tagadás, tiltás NEM, NE szava kötődik a NŐiséghez. A CzF Szótár szerint: „alapfogalomra nézve a ,nem’ határzónak legközelebb rokona a tiltó ne, továbbá a latin non, német nein, szláv ne, nie, nye. V. ö. NE, tiltó, tagadó.” Az utódnyelvi alakok is a NŐ gyökre épülnek, mivel ez köthető a NŐiséghez. Elég egyszerű magyarázat a kezdetekre, de valószínűsége nagy. A kellemetlen napokra utaló. Hagyj ma! Ma NE, ma NE EM, Nincs EM (nő) – NEM MENek bele ebbe ma, mivel MEN (megy). A MEN a MENstruál szógyöke is. Bővebben a menstruáció címszónál.
NEUTRÁLIS – Semleges. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A NEUTRÁLIS szó alapja a NE és ÚT ősgyökök. A szó így nem tűnik magyarnak, de eredete ősmag(yar)-nyelvi. Íme a magyarázat. Van két világosan kirajzolt ÚT, választani kell: jobbra vagy balra, jó vagy rossz! Ki erre, ki arra megy el, de marad még egy tétovázó, aki nem megy sem balra, sem jobbra. A jó útra lépni bátorság kell. mert küzdelemmel, lemondásokkal jár. A rossz kívánatosabb, pillanatnyi édes élet, de nyíltan nem vállalja. Elindul hát – mindkét oldal felé kacsintgatva – a két ÚT közti téren, a SEM ÚTon, amely járatlan, NEM ÚT, nem jó azon járni, mert sehová nem vezet. Arra NE! Ő mégis rálép a NE ÚTRA. Ez a NEÚTRA lépés – lágymeleg, sem hideg, sem meleg ÁLLapot. A szó tengelyében levő TR páros meghatározó jellemző. A TR párosnak is van hangcsoportja, amely a T hanggal, az ÁT, ÉT, OT ősgyökökkel a hATást jelzi. A népies beszédben a ’megÉTeni’ mérgezést jelent. Az utódnyelvek némelyikében az OT – TO ősgyök méreg, mérgezés kezdő gyökszava: TOxic, OTrava. Azt jelzi, hogy az ilyen lágymeleg, sem itt sem ott állapotnak megvannak a hÁTRÁnyos oldalai. Világosan megítélhető helyzeteknél bOTRÁnyos a semleges* hozzáállás, és ilyen esetben gyATRA, gyarló, sehonnai személyiségre vall. A semlegességgel járó vívódó lelkiállapotot a fETREng szó érzékelteti. Amikor világosan látható az igazságos út, és mégsem mer rálépni, inkább a két út közé zárt jelképes kETREc felé tart, abba zárja magát. A szóban levő TR páros alvó T.R – R.T gyök a szóban: TöR – ReT, amely kibontva mutat még a semlegességgel kapcsolatos rejtett jellemzőt. A semleges, sem hideg, sem meleg ember –, aki mindkét oldal felé szebbik felét mutatja, és mindkét oldal hasznát szeretné – jelleme TÖRt állapotú, és RETtegő. Az egyenes jellemű embert, ha nem érdekel egy dolog, akkor nem foglal állást. Teljesen kizárja életéből. De nem lehet sem ilyen, sem olyan NE ÚTRA járó, mindkét oldalt megvető, de mindkét oldal hasznát élvezni kívánó. A TRÁ értelemadó gyök, jelentése mindenhol háromszoros értéket jelent. A háTRÁnyban is. Az L hangcsoport – ÁLI – azt jelentené, hogy a ne útra ÁLLás, a neutrÁLIs helyzet, egy ÁLLapot. Ősmag(yar)-nyelvi kifejezés módosult latinra.
* Az eredeti ősmag(yar)-nyelvben nincs nyelvi semleges nem, A nyelvi semlegesség, nyelvészeti torzszülemény.
Az ősmag(yar)-nyelvben és egyenes ági utódnyelvében, a mai magyar nyelvben nincs hímnem, nőnem, aminthogy az em-ber (nő-férfi) is EGY egészet alkotó két egyenlő fél. A nyelv bőséges E,É hangtartalma a kifejezésekben is az állandó kiegyenlítődés, az egyensúly megtartásának fontosságát hangsúlyozza. A liberalizmus azonban már feltalálta a semleges embert is, a seférfisenő-t.
NÉV – Valaminek a megjelölésére, azonosítására, és másoktól való megkülönböztetésére használt szó, kifejezés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A NÉV N.V – V.N gyök: NéV – VeN. A NÉ figyelemfelhívó szó. A HÍV szó a HÍjú HÍ gyöke, amely a betöltendő ürességet jelzi. A HÍV HÍ ennek az ürességnek a betöltésére szólít föl Valaki kiVálasztottat, azt Vonzaná oda. – NÉ, Vigyázz, figyelj, te Valaki, és sorolják jellemzőit: Balog, Sánta, Szőke, Piros, Rózsa stb.! Így HÍVják őt, ez a jellemzői szerinti HÍVója, az ő NÉVója. Ha NÉVen szólítanak, HÍVnak valakit, akkor Várják, hogy jön. A JÖN ige: latinul veni, franciául viennent, olaszul venire, vengono, románul vine.
Ha ezeket fordítjuk, látjuk, hogy a NÉV gyökből vannak. NEV, NIV. Tehát eredetük ősmag-nyelvi. Valakit csak akkor HÍVnak, ha szükség van rá. Román nyelven a szükség – nevoia. Ezt a szót valószínű a magyar vagy kun nyelvből örökölték, mert ez a szavuk a latinutód nyelvek egyikében sincs jelen. Tehát a NÉV, HÍV és az üresség betöltésének szüksége azonos értelmi kör.
NEVET – Szájának széthúzásával, gyors, szaggatott hangadással jókedvet vagy gúnyt fejez ki. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből]
A NEVET N.V – V.N gyökbővítmény: NéV – VeN. A NEVETés megVETést is jelent jó és rossz értelemben is. A régies MEVET, a gondok MEgVETését jelenti. A CzF Szótár felsorolja a NEVETésen kívüli jó kedélyállapot megnyilvánulásokat is: „vihog, ihog, mosolyog, kaczag, hahotáz, röhög” Ugyanott: „Valamivel nem gondol, s a komoly dolgot könnyen veszi. Nevetem a világot, a világ bolondságát. Mások törik, marják magokat, ő meg neveti az egész dolgot.” A V hangcsoportja – EVE – a V hang Változatossága miatt széles pályán mozog. A jókedvű nEVEtés a szÍVEt ápolja. Aki jókat nEVEt az kEVÉsre tartja a bajokat. Van egy mondás: A nEVEtés hízlal, vagyis, mintha jót EVEtt volna. Ha már a nyelv is szól felőle, akkor van benne valami. Sem a szótő, sem a szó egészében nem finnugor, főleg, mert olyan, hogy finnugor – fából vaskarika – nincs is. A magyar nyelv vonatkozásában semmiképp.