Néhány példa a szókialakulásokra:
A kezdetek idején egyes henyélő, dologtalan, semmittevő törzsek, lusta, dög férfiai csoportos támadást indítottak a békésen dolgozó, szorgalmas, termesztő, termelő néptörzsek ellen. Irigyelték a munkával megtermelt javaikat, és azért támadtak rájuk, hogy elvegyék megszerzett javaikat.
A beszélt nyelv minden eseménynél jelen volt, és rögzítette az okot, a módot a megnevezésekben.
Az ilyen becstelem, mások javainak megszerzéséért indított támadás, harc neve LOPTA. LOPtába, LOTtába mentek, és elLOPTÁk, ami nekik kellett. E szót az utódnyelvek őrizték meg: harc = lotta, lupta, loita, lota …
A LOTta szó az L.T – T.L gyökre épül: LoT – ToL, de a TOLvaj szó is. A TOLvaj, tolVAJ a JAVát viszi el, valaki JAVait. A nyelv ott volt az eseménynél, és rögzítette. A nyelv minden emberi cselekedetnél jelen volt és szót alkotott a megnevezésre.
Ilyen eseteknél kezdetben LOPva, LOPakodva mentek. Általában nem NAPPAL, hanem LAPPANgva éjjel. Lehetőleg álmában LEPték meg, az éjszaka LEPle alatt a gyanútlan, békés népet.
BOTokkal támadtak, mert kezdetben a harci eszköz, a fegyver, a BOT.
Azonos a munkaeszközzel, mert az is BOT volt. BOTtal támadtak, BOTtal védekeztek. Ez az Özönvíz előtti, még fémek nélküli kor, tehát a lopás, rablás már akkor elkezdődött. A BOT szóból induló háborúskodáshoz kötődő szavakat is az utódnyelvek őrzik BATallion, comBAT, BATtle, BATaie, BATere stb.
A POLitika is LOPakodva jön be életterünkbe, és bizalmunkat megLOPva, lassan, biztosan elLOPja javainkat, egészségünket, életerőnket és életünket is. Ebben ma nincs különbség párt és párt, ország és ország közt. Egykutya.
Énók írta le, hogy a földre szállt égiek tanították meg az embereket, hogyan kell fémfegyvert készíteni. A fémfegyverek használata után a harc neve a csattanó, csattogó fémfegyverek hangja nyomán lett CSATA, majd a CS.T – T.CS gyökből: CSaT – TaCS, kialakultak a szóbokornak a tárgykörhöz tartozó többi szavai: CSAtár, CSITár, CSATarász…