KLUB. Azt tartják, angol eredetű a KLUB (klab) szó. Nézzük: akik ugyanabba a KLUBba járnak, azok egy KaLAP alá tartoznak, nézeteik nagyvonalakban KLAPpolnak. Mégis ennek ellenére csaK Lazán kötődnek egymáshoz (csukló = csak laza). A szófordítás szabálya szerint: KLUB – BULK. Ha a lágy L hangot szintén lágy J hangra cseréljük: BUJK. A BUJKA a fészek ősi magyar neve. A KLUB is fészek. E szó, ha angol nyelven képződött, akkor sem kerülheti el az ősi anya-nyelv szóalkotási szabályait, mivel kötelezően csak annak gyökszavaiból gazdálkodhat! Nincsenek saját gyökei! Ez esetben a KL páros alvógyök. Mivel a kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel alakultak ki, a kieső hangot közbeiktathatjuk: K-A-L. A KLUB angol kiejtéssel KLAB. A kötött mássalhangzó-párosok alvógyökök, KL: K.L – L.K: KaL – LaK, KALAB. Ám a K-L-B hangvázzal van magyar szó is: KaLiBa, és az is egy fészek, mint a KLUB – KLAB (kalab). KLuB – KaLiBa hangváz: K-L-B – K-L-B
GOLF. Az előzőkben említett G.L – L.G gyök: GoL – LoG már az ősnyelven létezett. A GOL gyök üres LUKat, LYUKat is jelentett. A szájüregben, GOLban LÓGó nyelv taGOLta a hangot értelmes szavakká. A doLOGgal, dologGAL kitöltötték az üres időt, s ez alatt nem LÓGtak. Valamire ráhanGOLódással kitöltötték az érzelmi űrt, mondjuk, GOLF játékkal. Nem tudom, mikor kezdhették a GOLF nevű játékot az ősnyelvűek, de szerintem nagyon korán, még az ősiségben, Özönvíz előtt. Egy GOLót gurítottak, LÖKtek a GOL Felé a LUGba, LUKba. A GOL tehát üres jelentésű is. A Föld nevű GOLó is üresen LÓG a GOLban, űrben. A GOLF névben az LF páros L.F – F.L alvógyök: LuF – FuL. A LUF, valamiféle üresség, LEFeg, LAFog, f > v váltással: LEVegő. A FUL gyök, FULladásig tele. A GOL lyuk akkor lesz tele FULladásig, ha a GOLó belegurul: GOL FUL – GOLF.
ATLANTI. A Vízözön után a vizek visszahúzódtak, és egy aránylag hosszú időn át a ma ismert földrészek viszonylag könnyen átjárhatóak voltak egymás közt. A mai Észak-Amerika és Európa közt jelentős méretű szárazföld terület volt. Amikor a jégolvadások nyomán elkezdett emelkedni a déli féltekén a ma Csendes nevű óceán vízszintje, egy ideig valamiféle akadályba ütközhetett, magasabb domborzat állhatta útját. A vízszint azonban folyamatosan emelkedett. Európa nyugati csücske és a mai Barbados* szigetek közt, több nagy üres völgykATLAN tátongott, s a folyamatosan emelkedő víz ömleni kezdett tovább az ott tátongó hatalmas üres kATLAN, üreg, GOL felé, amelyet idővel feltöltött. E kATLANról kaphatta nevét az ATLANTI tenger, majd óceán. A kATLANT feltöltő, a GOL felé tartó hatalmas vízfolyás, áramlat is ez okon neveztetett meg. Végül a GOL Felé áramló Folyás neve rövidült GOLF áramlatra, hisz példaként élt az ősi játék képe a tudatukban. A szózáró LF páros, mint L.F – F.L gyök: LuF – FuL sem véletlen, hanem kapcsolódó értelmet hordozó. Ezt a LUFtot, kATLANT GOLt FULladásig feltöltötte az áramlat, és azóta is köröz a világtengerek közt. Tény, hogy ezeket az eseményeket látták az ott élők, akik a megnevezéseket a jellemzők alapján adták a jelenségnek, helynek. Ezek az emberek az ősnyelvet beszélték, és meglehet, hogy az események az Özönvíz utáni kb. 350 év egynyelvűsége alatt történtek. A földrajzi megnevezések erőteljes bizonyítékok az ősi egynyelvűségre. Körültekintő elemzéssel megfejthető lenne mindannyi.
SÁRGÁSZÖLD tenger. Van még az (k)ATLANTI óceánban – sok más közt – egy érdekes jelenség, a SARGASSO tenger. Mondják, hogy nevét a sargassum, magyarul szargasszó algáról kapta. Íme egy leírás a Pallas nagylexikona oldalairól: „Különös sajátsága az A.-nak az u. n. szargasszó-tenger, amely az Azorok, az Antillák és az északi szél. 17-39° közt terül el. Körülbelül akkora mint Franciaország; rendesen szélcsend uralkodik rajta és hol tömegesen hol elszórtan Fucus natans borítja; ennek szine sárgászöld és barna közt váltakozik;…” Kiem. K.S. SARGASSO – SÁRGÁSZÖLD. Ebben csak egy félnótás délibábos nyelvész lát magyar nyelvi hasonlóságot, nemde? Fogadják el, tudós urak, hogy e tengert nem az alig nyolcszáz éves portugálok, hanem előttük több ezer évvel az ősnyelvűek nevezték meg a SÁRGÁSZÖLD algák színéről, még az egynyelvűség idején, mint minden más földrajzi térséget: hegyet, völgyet, folyót, tengert, földrészt is sajátos jellemzőikről, Ibériától Szibériáig és tovább, s Alaszkától a déli földekig. A név élt folyamatosan korokon át. Később latin nyelven leírták fogyatékos latin írásjelekkel, eltorzított, nyomorított névvel, akár a Halotti beszéd szövegét. A latin nyelvűek nem ejtették az S hangot, nem is volt rá írásjelük, de nem volt Ö hangjuk sem. Így lett a SÁRGÁSból SZÁRGÁSZ és a ZÖLD csak SZO, az LD páros kiesett: SÁRGÁSZÖLD – SARGASSO.
GYÖMBÉR. A hivatalos nyelvészet a magyar szavak idegen eredetének keresésében rendkívül szorgalmas. A GYÖMBÉR neve óindiai eredetű a nyelvészet szerint. Nem magyar! A Liptó megyei GYÖMBÉR hegy? Ez is óindiai? Vagy tán a még az egynyelvűség idején nevet kapott gyömbér növény gyökere és a liptói Gyömbér hegy valamely alaki hasonlósága ihlette az azonos megnevezést? Az ősnyelven a hegynek GYÖLV neve is volt. Nézzék meg képeken a Gyömbér hegyet több oldalról. A GYÖMB – DOMB hasonlóság, a nagy hegytÖMB, GYÖMöszölt BÉRcek, amelyekről messzire BáMulható a vidék, akár a ház áMBitusáról a táj. A hegyek GÖMBölyűek, GYÖMBölyűek, mint a COMBok, mint a GYÖMBér gyökerek.
KASKAVÁL. Egy másik példa egy sajtféle neve: KASKAVÁL. E szó ma már nincs a magyar szavak tárában, de ősnyelvi gyökökből álló, és azt jelenti, hogy az ősiségben kapott nevet, az egynyelvűség idején. A hivatalos nyelvészet olasz > török > román eredetűként, közvetítésűként jegyzi. Ám sem az olasz, sem a román nyelvben nincs elemzési lehetőség. Az olasz nyelvben két külön is értelmes szó: caciocavallo = tehénsajt. Ám ha elválasztjuk: cacio-cavallo, és különvesszük, fura eredmény születik: cacio = sajt, cavallo = ló. Olaszul kecske = capra, juh = pecora, tehén = mucca, vacca. Ez így semmiképp nem talál. Tehát nem olasz nyelven alakult ki a szó. Románul cas = sajt, caval = egyféle furulya vagy cső. Török nyelveken kialakulása szóba sem jöhet. Tehát valós névadó jellemzői nem a szótárszerkesztők által megadott nyelvekben, hanem az előállítási műveletben keresendőek, amelyek csak a magyar nyelvben lelhetőek fel összességükben, és a megnevezés is ezek alapján alakult ki még a kezdetek idején, az ősnyelven. A kezdetek idején a megoltott tejbe belesüllyesztett, kisebb méretű, sűrű szövésű, szűrőszitaként használt KASban gyűjtötték össze, KAVARgatva, az előbb csak KÁSAszerű, lassan kicsapódó, savótól elVÁLÓ, savóból KIVÁLÓ, majd túrósodó, összeÁLLÓ anyagot. Így lett KASban KAVARva KIVÁLÓ, anyag neve KAS KAVÁL, KASKAVÁLÓ. Egy olyan élelemnek, amely a kezdetek idején már az ember étrendjének részét képezte, nem a késő ókorban, középkor-újkor határán kialakult nyelveken adtak nevet.
KIRÁLY. E szót német > szláv közvetítésűként jegyzi a hivatásos nyelvészet. Az ősiségben KERÁL. Fordítsuk: KERÁL – RÁLKE. Bővítsük: uRÁLKEdó, uRALKOdó. Értelemhordozó e fordított szó német vagy szláv nyelveken vagy csak magyarul? A KIRÁLY a REndelkezéseit ÍRÁLYban, azaz ÍRÁsban RÓJa ki, amelyeket a tRÓn erejével, tekintélyével érvényesít. A KIRÁLY IRÁnyító, KIÁLL a nép elé. A kapcsolatos cselekményekben jelen van a Kemény K és az eRő R hangja. KeRáL – uRaLKodó hangváz: K-R-L – R-L-K-d. A fentiekhez hasonló – a hivatásos nyelvészek által eredeztetett – „gyöngyszemekre” példák ezrei hozhatók fel.