NÉGY – A háromnál eggyel több. [NEM finnugor] A NÉGY N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYeN. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság fogalmi hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYa, DJa, DIa, és mind az eGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli. A szám magyarázható. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: „teljessége, tökéletessége, összhangja, szilárdsága”. Vagy a NÉGY fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség. A NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY őselem, a NÉGY végtag, a NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb. A NÉGY mint megnevezés már nehezebben magyarázható, de mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van az EGYhez. Az EGY a teremtés kezdete, az alap. A NÉGY a további kiteljesítő, átfogó, alkotó munka. Az EGY az alap, maga a lét. A NÉGY a lét feltételeinek megteremtése. A NÉ rámutató felkiáltás. Minden szám megnevezése a család NÖvekedéséhez köthető. Az EGYén, a KEDves, a HARMat után jövő: NÉ EGY. Az N hang a Növekvés, Nagyság, az É az Égi magasság, a cÉl kulcshangzója, a GY a GYökér a GYENge sarj, a GYermek, de a GYakorol, GYárt, GYümölcs is. A GY szerepe összetett. NéGY az eGYben, eGY a néGYben, a naGY véGY, téGY, léGY (munka), a megvalósult EGY (család) összessége. Csak ebben a megközelítésben lehet keresni a szó –, mint értelmi sűrítmény – mondandóját. A család, annak NAGYra – NÉGY tagra – növekedése is névadó jellemző, a megnevezés egyik kulcsa, mivel egy NÉGYtagú NAGYcsalád ellátása több munkát, azaz NÉGYelést, NAGYobb teljesítményt igényel. A család NÉGYtagúvá válásának következménye a körosztó kereszt* rajzolat megjelenése. Bővebben a kereszt címszónál. A fordított gyök – GYEN – nem GYENgeség, hanem kemény NÉGYeléssel (munkával) a megoldás felé eGYENgetés, kieGYENsúlyozottság megteremtése. Az írásszakértők, a grafológia szerint a NÉGYes a cselekvés, a munka száma. A már említett vÉGY, tÉGY, lÉGY is munkához kötődő. Ehhez talál a kézzel-lábbal dolgozó kifejezés, amely szintén NÉGY**, és talán ennek maradványa a székelyeknél (s máshol is) a kemény munkára használt: NÉGYel kifejezés. Vagy, ha a kisgyerek rosszalkodik, mondják: – Ma megNÉGYellek! Szabó Szilvia: „A négyes szám maga a kiegyensúlyozottság, a tökéletes rend megnyilvánulása. Kifejeződik benne a teremtett, az érzékelhető világ teljessége, tökéletessége, harmóniája és szilárdsága.” Kiem. K.S. http://www.azirastukreben.hu/grafologiai-szamok-4 Komoly, tudatos, kemény NÉGYeléssel lehet eGYENsúlyban maradni, tisztán, becsületesen.
/*/ Így osztották el az – egy körben lerakott – ételt NÉGYfelé: négy FERre TÁJták (fertály), NÉGYelték. Későbbiekben a kereszt lett a sokasítás: összeadás (+) szorzás (x) jele is. /**/A NÉGY számnévnek több megnevezése volt. Ilyenek a munkára serkentő FERre (erőre), TETTre, PATTra, KATTra, CSATTra és a ma is élő NÉGYelni felszólító szavak. A NÉGY számnév ősi megnevezései a FERtály = negyed (fer = négy, táj = vág) szó magyarázatán kívül megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. Ilyenek: quatro, quattuor, catro, keturi, patru, empat, csetire, ceithre, tetra (ógör.), tessere (újgör.), four, fire, fyra, nne, afar, arbe, erba, apat stb.