NÉGY – Mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van EGYhez. Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN, a NÉGY az eGYÉN része, az örökíthető eGYÉNiség, a GÉN. A szorgalom is átörökíthető jó példaadással.
A NÉ(!) rámutató felkiáltás, az É magasra, a GY hangra mutató: NÉ, GY! A GY kulcshang: eGY, aGY, alkotói naGYság. A GY hang a tervezés: aGYalás, a cselekvés: GYakorlás, GYakás, GYártás kifejező hangja. Erről még fent az egy számnál.
A NÉGY munkát jelentő szám. Az ember munkára teremtetett. Nem rabszolgai robotra, hanem értelmes alkotó munkára! Az alkotó embert munkája, annak eredménye teszi naggyá. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: teljesség, tökéletesség, összhang, szilárdság. Vagy a négy fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség. A négy égtáj, négy évszak, négy ponton támaszkodás biztonsága stb.
NÉGY az egyben, egy emberi testben négy végtag. A nagy végy, tégy, légy szavak munkavonatkozásúak, az általa megvalósult egy összessége. Ugyanakkor az N hang a növekvés, az É az égi magasság (minőség), a cél kulcshangzója. A GY: gyakorlat, gyárt, gyökér és gyümölcs (munka kezdete és vége). E megközelítésben kereshető értelme.
A SZÉK-ely, szóhasználat, a kemény munkára: NÉGY-elés. NÉGY, a munka száma. A felfordított SZÉK azt jelenti, hogy nem pihen, hanem NÉGY-el, munkál, dolgozik. Amikor TAKAR-ít a háziasszony, a SZÉK-et egymásra ráFORdítja. Ez nem a pihenés ideje! Azért NÉGYel, hogy mielőbb KÉSZ legyen. Utána visszaFORgatja a SZÉKet, KÉSZ, leül, megpihen. Lehet próbálkozni valamely bábeli nyelven leírni ugyanígy!
A mezőn, erdőn: KOTOR, TEKER-i a munkát. Vezényszava: CSATTanni, TETTRE, PATTRA fel! Lehet keresgélni a bábeli nyelvek NÉGY jelentésű számnevei közt.
A család, annak NAGYra növekedése is lehet a megnevezés egyik jellemzője. A nagycsalád munkát, teljesítményt igényel. Ezért serken FERre, erőre, PATtan, CSATtan, CSÜTöl, KATtan, KOTor, NÉGYel FURtonFURt (négyennégy) TETTre, BOTra készen. A NÉGY számnév ősi megnevezései megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. A szókezdő gyököt kell megfigyelni: KAR, KAT, KOT, CSAT, PAT, TAK, TET, TESZ, FOR, FUR, BOT, JÁR stb.
Innen indulnak: QUATro, QUATtuor, CATro, KETuri, CSETire, CEITHre, PATru, emPAT, aPAT, TETra (ógör.), TESSere (újgör.), FOUR, FIRE, FYRa, nNE, aFAR, j-ARbeit, arBEIT (munka – német), ERBA stb.
Aki CSÜTölt, nem TÜCSkölt. A CSÜTölés CSATa az életért, küzdelem egy pályán, kemény munka. A TÜCSkölő pályán kívüli, TACSvonalon túl, TÁCSban van, TÁCS-csa (tátja) száját, székelyül: TÁCSog, (t)ÁCSorog. Ősiségtől mély értelmet hordoz a CS.T – T.CS gyök: CSüT – TüCS, a népi bölcselet kezdettől alkalmazza a hangya – tücsök tanmesében.
Találó a kézzel-lábbal, hannal-gyallal dolgozó kifejezés (innen a hangya neve). Ősnyelven kéz = HAN, azzal HÁNgálunk, azaz dobálunk, dolgozunk (dol – lód-ít). A láb = GYAL, azzal GYALogolunk, őGYELegünk. Ennek maradványa a Székelyföldön ma is használt kifejezés a kemény munkára megjegyzésként: – na, jól NÉGYelik. A haNGYa szó tengelyében a NéGY szót alkotó vázhangok: NGY. Tehát a szorgalom fogalma nem a hangyától vétetett, hanem a NéGY nyomán kapta az örökmozgó kis rovar a haNGYa nevet, mivel állandóan haN-GYalog. A GYAL, GYEL gyök láb jelentése a kenGYEL, kenyGYEL szóban is a láb, a GYAL, GYEL kényelmét jelenti.
További jellemzők a számnév kialakulására: a NÉGY lábon támaszkodás biztonságával kapcsolatos – szék, székhely, letelepedett állapot, építés, alkotó munka, népművelődés stb. Az étek NÉGY felé osztása nyomán alakult ki a kereszt, majd a fertáj (akadémikusan: fertály) = negyed fogalom. FER = négy, TÁJ = vág. Ez a negyed a tied – egyed. Később a kereszt lett a számolásoknál a sokasítás: összeadás (+), szorzás (x) jele. A keresztet sem övezte a kezdetben semmilyen misztikum. Azt a vallásalapító csalók magyarázták bele és sulykolták a néptudatba később. Tehát: egy NÉGYtagúra növekvő, sokasodó nagycsalád közös négyelése, munkavégzése a fő névadó.
Szabó Szilvia írásszakértő (grafológus): „a négyes a cselekvés, a munka száma” Munkához kötődő. az említett végy, tégy, légy is. Jele 4, a szék felfordított alakja. Ez az egynyelvűség idején kialakuló számrajzolat. Tudott dolog, ősi gyakorlat, a ház rendbetételekor, takarításkor a széket felfordítják. Tehát nincs mire ülni, mivel dolgozni, négyelni kell, nem pihenni, tücskölni. Azt majd a végén, miután helyére, lábára állítják a széket.
————————-
A számok kapcsolata a végzett munkával: EGY-KETTŐre kész legyen! A HAMAR, HÁROM, azonos hangok: H-M-R – H-R-M. NÉGYelni, (CSATtanni, KATtanni, PATtanni)! ÖTről HATra jutni, nem HETelni vele, nem húzni az időt, utána majd lehet kéNYELmesen elNYÓLni, NYÚJtózni, mivel van amiért felNYÓLsz, NYÓLC a kamrai pOLCra, nem kell KILINcselve KOLdulni, mert TISZtességes munkája gyümölcsét fogyaszthatja.
Az ember, az EGYén alkotó tényező, alKOTni, TÉKolni teremtetett. De EGYedül nem mEGY, kell még MÁS(od)IK IKlató (ik = személy). KÉT ember egy pár TÉKoló. Amikor a HARMAD IK is felnőtt, többet kellett NÉGYelni. Az ÖTölés gondolkodást, tervezést jelent. Ez HATékonnyá tette a munkát. A HÉT az alkalmazási pálya. A HETelés TEHetséget megkövetelő, bár leHET a felkészülés ideje is, hisz a HETedHÉT a pálya, nagy táv és erőpróbáló.
Az ember első szavai közt jelen voltak az erre vonatkozó kifejezések. Aki valamit aKARt alkotni, KARját használta, ez az aKARat végrehajtó eszKÖZe, végén a KÉZzel. Mind a KARt, mind a KEZet az ÉSZ irányítja.
Az ÉSZ – KÉZ kapcsolat valóság. Az ÉSZ által vezérelt KAR a végén levő KÉZzel dolgozik, amit ESZKÖZnek nevez: ÉSZ-KÉZ. Az ÉSZ vezérlésű TETT visszatérő azonos mozdulaTOK sora, és hangkiboCSÁTó: TIK-TAK, KIT-KAT, CSIT-CSAT, PIT-PAT. Ezt ősnyelven NÉGYelésnek nevezték, nevezik. Székelyföldön ma is.
A NÉGYelés tehát elsősorban munka. A KIT-KAT, CSIT-CSAT-CSÜT, PIT-PAT, ütemes munkavégzést, NÉGYelést, CSÜTölést jelentő gyökök, az utódnyelvek NÉGY jelentésű számnév kezdőgyökei: QuATtro (kat), CSETire, PATru = NÉGY. Ehhez még a TETTRE, FERre (erőre) felszólítás a TETRA = négy, ógörög szóban. A FURtonFURt azaz állandó négyelésből az angol FOUR = négy, FERtály = negyed. Rákereshet bárki általa ismert nyelveken. Még a szomáli aFAR, szundanéz oPAT, szuahéli nNE, indonéz, maláj emPAT is tartalmazza az ősnyelvből származó gyököt.
Az Özönvíz előtt hatalmas kőépítkezések folytak. Nem lakóházak, azokra nem volt szükség a kedvező légköri állapotok miatt. Csak oly kis szárnyék kellett, ahol bensőséges testiségét, mások elől eltakarva, rejtve élhette meg az ember.
A hatalmas tűzimádati, PÜRAMIDA, PÜRIMÁDÓ, áldozati célokra készült kőépítmények ma is jelen vannak a Földön: a szárazon, szabadon, máshol földdel fedetten, de tengervíz- és a sarki jég alatt is. Ama építményekhez már szükség volt az egyes, tízes, százas, ezres számrendben végzett műveletekre, a műveleteknél a számok egymás alá írására, és szükség volt a semmi, zéró, nulla fogalomra is. A számok, golyók piramisalakzatba írását sem Püthagorasz találta fel, ő csak újra rálelt, mint Arkhimédész a bemerítéses mértékvétel módjára. A korai ősiségben, az egynyelvűség idején már ismerték ezeket. Erre épp a piramisok alakzata, Özönvíz előtti léte a bizonyíték.